A társaság befejezte a vacsorát. Kényelmes fotelekbe süppedtek, hogy kiheverjék az emésztés okozta kellemetlenségeket. Közeledett a karácsony, a fa már állt, színjátszó fényei gyermekkort idéztek. Elza, háziasszonyként már megtette a magáét és ő is kanapén ücsörgött. A kérdés ott lebegett közöttük, de senki sem merte feltenni. Oszkár és Ede egymásra nézett, aztán végre Ede megszólalt.
– Akkor most mi is az igazság – kérdezte könnyedén, ami komoly elismerést váltott ki a társaság tagjaiból.
Blondina felhorkant, de nem szólalt meg és ez megkönnyebbülés volt, mivel miatta robbant ki a vita a leves környékén, mely nem csitult egészen a desszertig. Blondina határozott volt és már-már bántó, de nem engedett az igazából. Ahogy Arnold sem hátrált meg. Az összecsapás eleinte szórakoztatónak tűnt, de idővel egyre véressebbé vált, és a végére úgy elharapózott, hogy már senki sem élvezte, még Blondina sem, pedig róla mindenki tudta, hogy képes a végletekig elmenni, ha muszáj.
– Nem hiszem, hogy kíváncsiak vagytok rá – válaszolt Arnold. – Ez túl komoly példa.
– Valójában – szólalt meg azonnal Elza, hogy elejét vegye az újabb küzdelemnek – érdekel minket a dolog.
– Kötve hiszem.
– Pedig igen – csatlakozott Oszkár is.
– Akkor miért hurrogtatok le?
– Nem lehurrogtunk, hanem kinevettünk – jegyezte meg Blondina.
Újra megfagyott a levegő.
– Az még rosszabb.
– Nem szeretem, amikor hülyének néznek.
– Nem nézlek hülyének, Blondi – mondta Arnold.
– Akkor ne próbálj megetetni ilyesmivel. Vagy ha megetetsz, akkor tessék hozzá bizonyítékokat is szolgáltani.
– De hát részeletesen elmeséltem, hogy mi történik.
– Mesélni mindenki tud. Mutass bizonyítékokat.
Arnold megcsóválta a fejét, mint aki lemondott Blondináról.
– Némi bizonyíték engem is érdekelne – jegyezte meg Bianka, aki eddig meg sem szólalt.
– Már te is? – nézett rá Arnold.
– Én is. A nők ilyenek. Pláne, ha a méhükről van szó.
Arnold mélyet sóhajtott és kiitta a poharát.
– Rendben. Legyen. Bizonyíték kell?
– Jó lenne néhány – válaszolt Blondina. – Csak a miheztartás végett.
– Miért vagy ennyire ellenséges?
– Mert… – Blondina végül legyintett egyet és nem folytatta. – Inkább sorold a bizonyítékokat.
Arnold néhány apró bólintás után beszélni kezdett.
– Tehát. Amint már mondtam, a helyzet a következő. Az idegenek már régen megszálltak minket. Vagyis nem megszállás volt ez, hanem beszivárgás. Nem mi kellünk nekik, hanem, ami belőlünk származik.
Blondina felhorkantott.
– A bázisuk a Hold túloldalán van a felszín alatt.
– Na persze. Ott lakik a Télapó is.
– A Télapó csak álca. Egyébként mindenki tudja, hogy a Hold túlfele innen nem látszik soha. Ez tény. Nyilván figyelnek arra, ha egy műhold véletlenül elmegy fölöttük, de az idő többségében nyugodtan tevékenykedhetnek. Tehát. A bázis ott van. Ez tény, ahogy a Hold is csak egy arcát mutatja, nyilván okkal.
– Így rendezte a Télapó – bólintott tettetett komolysággal Bianka.
– Mondtam már, hogy a Télapó csak álca. Sokan vannak. És nem ez a lényeg. És nem rendezte így, hanem kihasználták az lehetőséget. A lényeg, hogy az idegenek gravitációs erőkkel dolgoznak. Amennyire tudjuk, gravitációs modulátorokat használnak. Erre kell számukra a Hold tömege, mely akár egy kis teljesítményű gép erejét is óriásira nagyíthatja. A gravitációs modulátor szerepe, ahogy már mondtam, hogy gravitációs vonzást fejtsen ki a Földre. Éppen akkorát, hogy a Föld ne mozduljon el a pályájáról, de a felszínen már érezni lehessen a hatást.
– Hát hogyne – horkantott fel Blondina.
– A Hold gravitációs hatással van a Földre, ezt már az általános iskolában is tanítják – nézett rá Arnold szigorúan. – Tehát a modulátor és a hold segítségével periodikus gravitációs hullámokat küldenek a Föld felé, mely minden élőlényre és fizikai testre hatással van, a tengerekre éppúgy, mint a fajunk női egyedeire.
– Ugyan már, ne etess marhaságokkal – legyintett Blondina.
– Hagyd már beszélni – súgta Bianka.
– Közismert tény, hogy a Hold hatással van a menstruációs ciklusra. Ezt minden nő tudja. Nyilván te is – folytatta Arnold. Blondina nem válaszolt. – Tehát! A Hold segítségével létrehozott periódus hatására a nők havonta egyszer vérezni kezdenek. Ezt talán még te is tudod, Blondi. És alapvetőan ez a célja ennek az egésznek.
– Hogy a földi nőknek havibaja legyen?
– Nem. Dehogy. Hogy vérezzenek. Ugyanis a vérben kimutatható egy vegyület. Nevezetesen a feminotin.
– Soha nem hallottam róla, Arnold – csóválta meg fejét Blondina.
– Én sem – jegyezte meg vidáman Bianka is.
– Attól még létezik. Egy rendkívül nehezen kimutatható vegyület, mely nem diffundál vagy lép reakcióba semmivel. A női méh termeli és választja ki.
– Marhaság. Ilyen nincs.
– De van. Olyan, mint a secretin, csak jóval kevesebb van belőle.
– Secretin? Jesszus! – nevetett fel Blondina.
– Igen, secretin. Nézz utána, ha nekem nem hiszel. Tehát a femitonint a nők „termelik”. Hülye szó, de ez van. A Hold mesterséges gravitációs oszcillációja által kiválasztott menstruációs ciklus alatt termelődik és kerül a vérbe, mely aztán távozik a testből. És ez a lényeg. A feminotin kijut a női testből és bekerül a Föld vízrendszerébe.
– Te hülye vagy.
– Nem hülye. Ez érdekes – intette csendre Elza. – Folytasd!
– Majdnem négymilliárd nő havonta hatalmas mennyiségű feminotint termel. És mindez veszendőbe is menne, ha nem lennének ők.
– Kik?
– Az idegenek.
– A Mikulások?
– Az csak álca, hogy könnyebben mozoghassanak. Az idegenek számára a feminotin egy elképesztően értékes és fontos vegyület. Mondhatni létfontosságú a technologiájuk számára.
– Most azt mondod, hogy én gyártom nekik az üzemanyagot? – mosolyodott el Elza.
– Igen. De nincs ezen mit csodálkozni. Mi halott állatok és növények tetemével üzemeltetjük az autóinkat, és ebben semmi kivetnivalót nem látunk. Ők a feminotint használják erre. De nem csak erre. A feminotin önmagában is fogyasztható szer, mely meghosszabbítja az életüket.
– Pfúj, Arnold, ne már! – fintorgott Bianka.
– De igen. Ez van. Mi meg a tehenek anyatejét isszuk és nem undorodunk. Ők sem tőlünk. Ahogy mondtam, a feminotin nem oldódik, nem keveredik és nem lép vegyi kapcsolatba semmivel. Könnyedén ki lehet nyerni a vizekből, a csatornákból. És ők ezt is teszik.
– A csatornákban halásznak?
– Nem. A csatornák tisztítórendszerét felügyelik. A Földön a nők túlnyomó többségében manapság a mellékhelyiségben intézik el ezen teendőiket. Vagy ti nem?
– Dehogynem, Arnold! Folytasd, majd szét vet az ideg – bólogatott meggyőző képpel Elza.
– Azt nem csodálom. Tehát aki birtokolja a csatornákat és víztisztítórendszereket, az kényelmesen hozzájuthat a feminotinhoz. És az idegenek ezt is teszik. A tisztítási folyamat alatt szűrik le a számukra olyan fontos anyagot.
– És hogy jutnak be a víztelepekbe?
– Nem jutnak be. Ők üzemeltetik – mondta diadalittasan Arnold.
– Vagyis… – emelte fel kezét jelentkezésre Blondina –, a vízügyesek ufók?
– Egy részük igen – bólintott Arnold.
– Akkor te is az vagy. A vízügyben dolgozol nem?
– Én nem vagyok az, de vannak kollégáim, akikről konkrétan tudom, hogy azok. Mégis honnan vettem volna ezt az egészet, ha nem tőlük? Ezért mondom, hogy közvetlen információim vannak.
– És még nem öltek meg?
– Miért öltek volna? Nem tesznek semmi rosszat. Kinyernek valamit, amit mi nem használunk.
– Hát belőlem ne nyerjenek ki semmit – horkant fel Bianka.
– Szóval a vízügyesek a hunyók – szólt közbe Oszkár.
– Valójában főleg a tulajdonosi és üzemeltetői testületekben vannak sokan. Ott rengeteg az idegen.
– Aha, és ez mit jelent?
– Hát, a legtöbb országban kik birtokolják a csatorna és vízrendszert?
– Csak nem?
– De igen. Az ország vezetői, a politikusok és a velük szövetkező nagyvállaltok.
– Atyaég! És ezt te elhiszed? – kérdezte Blondina.
– Hátm ha megnézed, hogy milyen kevés ember van ezekben a testületekben, és ha megnézed, hogy ezek a vezető testületek mostanában már vízügyi konferenciákat, és vízügyi csúcsokat tartanak, hogy megbeszéljék a termelést, akkor talán te is megbizonyosodhatnál minderről. Csak nézd meg, milyen erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a világ elmaradott területein is legyen folyóvíz és csatorna. Szerinted miért?
– Esetleg humanitárius okokból? – kérdezte Elza.
– Persze. Humanitárius okokból, miközben gyerekmunkásokkal gyártják le a pólóikat. Nem, Elza, azért, hogy minél több nő használja a vécét. Ezért. És ha elgondolkodtak ezen, akkor rájöttök, hogy semmilyen más értelmes magyarázat nincs erre. Ez viszont égbekiáltóan egyszerű és meggyőző indok. Ez van, barátaim. És én most elmondtam nektek. Persze nem kell elhinni – fejezte be Arnold a mondandóját és újra töltötte a poharát.
– Ez akkor is marhaság – jelentette ki Blondina.
– Neked igen. De attól még igaz. Én nem hazudok. Ez egy összetett és igencsak gondosan megtervezett üzem, aminek a lényege, hogy az idegenek feminotinhoz jussanak. És én meg is értem őket. Idejöttek, látták, hogy milyen gazdag termést lehet kinyerni ezekből a lényekből, látták, hogy csak egy kis módosítás kell és havonta lehet szüretelni anélkül, hogy nekik bármilyen bajuk esne. Hülyék lettek volna nem kihasználni.
– Te egy komplett hülye vagy – állt fel Blondina. – Engem nem lehet megfejni.
– Nem fejnek, kinyernek. Életerő van bennetek. És állítólag még finom is. Egy karbantartó kolléga idegen, ő mondta nekem, hogy a feminotin isteni ízű, édes nedű. Persze leszűrve és kitisztítva.
– Akkor még hülyébb vagy, mint gondoltam – csóválta meg fejét Blondina és kisietett a szobából.
– Már mész? – szólt utána Elza.
– Nem. Csak – mivel nekem éppen olyan napjaim vannak – termelek az ufóknak egy kis feminotint – mondta és eltűnt a folyosó torkában.
Egy ideig csendben nézték a karácsonyfát.
– Csak azt nem értem, hogyan keveredik bele ebbe az egészbe a Télapó – szólalt meg Ede.
Arnold nem válaszolt.
– Vagy azt csak te találtad ki, hogy karácsonyos legyen a történet?
– Nem – szólalt meg végül Arnold. – Évente egyszer viszik fel a Holdra a begyűjtött anyagot.
– A Télapó?
– Igen – bólintott komolyan Arnold. – Ilyenkor feltünés nélkül szállhatnak ide-oda. Ha bárki felnéz az égre, mit lát?
– Nem lát semmit.
– Dehogynem. A szánt és rajta a Télapót. Meg se hökken senki. Hétköznapi dolog – mondta Arnold és nagyot kortyolt a puncsos poharából.
Kint esni kezdett a hó.
– Hát ez érdekes volt. Még valakinek egy kis lélekerősítő? – állt fel a kanapéról Elza. – Aztán kimegyünk Télapót nézni.
Mindenki kért. Elza körbesétált az üveggel.
– Azárt ennyi marhaságot ritkán hall az ember – jegyezte meg Oszkár.
– Miért? Egy csomó bizonyítékot mondott. Engem meggyőzött – mondta Ede.
– Mert te nem vagy nő – jegyezte meg Bianka. – Szerintem marhaság.
– Ki tudja? – vont vállat Bianka. – Akár igaz is lehet. Bár még soha nem láttam Télapót.
– A Hold túlfelét sem láttad – nevetett Elza.
Arnold mosolyogva hallgatta őket. Hátradőlt és becsukta a szemét, hogy jobban koncentrálhasson a folyosó felől felé hömpölygő édeskés illatra.
*
A minap beszélgettem egy barátommal. Egy dokumentumfilmet ajánlott, mely ingyen megnézhető a neten. Ufókról volt szó és globális összeesküvésekről. Csodás volt látni a tények, áltények színes kavalkádját. Ahogy egymásba karoltak az égbekiáltó marhaságok és a tudományos tények. És máris minden hihető. Nem kell hozzá más, mint némi tudatlanság, és egy okos elme, aki megfelelően használja a megtévesztő retorika elemeit.
A fenti írás ilyen. Vannak benne tények, hazugságok, tényekre alapuló helytelen, de hihető következtetések, és így tovább. A végét meg nem bírtam megállni.
Hogy egy kicsit komolyabb legyen a téma, csatolok egy kis cikket, mely reklámpéldákkal élvezetes formában tárgyalja a félrevezető retorikát. Innen letölthető. Nem hosszú és igen tanulságos.
És még én sem láttam Télapót, de ha egyszer észrevenném és a Hold felé szállna, hát tudnám, amit tudok…