SZÍNPAD SÖTÉT, SZÍNÉSZ BELÉP A REFLEKTORFÉNYBE, CSAK FEJFÉNY, SZÍNPAD KÖRÜLÖTTE SÖTÉT
SZÍNÉSZ:
Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés, itt e lángoktól ölelt kis országban, ahonnan kinőttünk, mint fatörzsből, gyönge ágak. Tán jobb hallgatni, meghalni csendesen. Nem kellenek ide szavak. Nem kell tett, sem kiáltás.
Jobb meghalni, a tettettlenség nyugalma. Ott nincs félelem. Lehet, hogy nincs is más, csak a halál, mely mindent elvisz végleg…
Lehet. Tán ez a megoldás.
Csendben légy. Türelemmel. És a türelem majd halált virágzik, a halál pedig… ott nincsenek álmok sem. Vállald hát. Közlegjen a halál nagy csöndje.
De jaj! Vajh jó e ülni a semmi ágán?
Béke honol e a pusztaság közepén, ahol a nincs a van?
Jó-e a csend örökre?
Az ember hirtelen visszaretten. Vissza a létbe. A semmi gondolata teszi őt valamivé a tátongó mélység előtt. Megdermedve rogy le félelmében. Létezik, de nem él. Előre nem lép, hisz élni akar, hátra nem fordul, hisz bénítja a mélység. Áll csak ott, és viseli a kor gúny-csapásit, zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, útált szerelme kínját, pör-halasztást, a hivatalnak packázásait, s mind a rúgást, mellyel méltatlanok bántalmazzák a tűrő érdemet. A mélységbe bámuló rettenet hagyja, hogy számon tartsák, mit telefonozott, s mikor, miért, kinek. Hogy aktákba írják, miről álmodozott, s azt is, ki érti meg. És nem sejtheti, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogát sérti meg.
De elég-e tűrni? Ülni a semmi ágán bénán, üres szemekkel?
Élet az, vagy hideg tetszhalál?
Vagy netán
Mégis mozdulni kell?
Felállni, és fordulni egyet? Hiszen a tett visz haza téged. Lépj oda, ahol van hová tenned a lábad. És ha elestél, menj tovább, még mozog benned az élet. Menj, s kiálts rá, ki előtted bukott, hogy örök pihenőt vegyen: Kelj fel, ember!
Ne rettentsen el, semmiféle nem ismert tartomány.
Menj előre, keresd a fényt, és amíg nem lelsz mást csak apró tüzeket, és nem elég a parázs, hát rakjál te tüzet, nagy-nagy tüzeket, ahol veled együtt, melegedhetnek majd az emberek.
SZÍNÉSZ KÖNNYEZIK, DE MOSOLYOG, FEJFÉNY KIALSZIK, SZÍNÉSZ SÖTÉTBEN EL, FEJFÉNY VISSZAKAPCSOL ÉS AZ ÜRES SZÍNPADON VILÁGÍT MEG EGY FOLTOT
*
1944. április 6. A belügyminiszter betiltja az 1940-ben alapított, németellenes, irodalmi Madách Színházat.
1905. április 11. József Attila születésnapja
április 12.
