– De minek?
– Mert az embereket mindig érdekelték azok, akik meghaltak. Pláne akkor, ha legendák voltak.
– A nemesek nem legendák, hanem szörnyek.
– A szörnyek is legendák, csak tőlük félnek.
Collot úr az ajtó felé indult: – Nem is tudom. Ez olyan mondvacsinált.
– Magát is megörökítem, Collot úr. Híres lesz.
Collot úr megtorpant.
– Nekem még a nyakamon van a fejem.
– Nem kell levenni, hogy halhataltan legyen. Persze úgy könnyebb.
– Engem is?
– Magát is, Collot úr.
– De nem, mint rémséget?
– Dehogy. És ezt úgy is a történelem dönti majd el.
– Az igaz! – bólintott Collot úr. – Akkor jön?
Felállt és Collot úrhoz sietett. Megfogta a férfi kabátjának szárát, aki ezt nem vette észre.
– De pontosan olyan lesz, mint az, akiről mintázta? – fordult vissza a férfi.
– Pontosan olyan lesz.
– Ígérje meg!
– Az életem teszem rá.
Collot úr mormolt valamit az orra alatt.
Kiléptek a folyosóra. Éppen egy kopaszra nyírt nőt vezettek el mellettük.
– Grófné, ne aggódjon, meg lesz örökítve az utókor számára.
A nő zavaros szemekkel nézett vissza rájuk. Nem válaszolt, talán nem is értette, amit mondtak neki.
Megvárták, hogy a menet eltűnjön a pincefolyosó kanyarulatában.
– Maga jó ember, Collot úr – mondta halkan.
– Gondolja? Néha nem érzem magam annak.
– Majd a történelem, majd az megmondja. Én pedig megőrzöm a számára – mosolygott a férfira. – Csak adja ide a fejeket.
Hiába tett meg mindent a gondolat ellen, mégis azt kívántra, hogy Collot úr feje is egyszer a kezébe kerüljön.
Az épület mögötti parkban senki sem járt. A ház tér felé eső oldalán újra felhördült a tömeg. Lesz munkája elég.
*
1850. április 16-án halt meg Anna Maria Tussaud, a londoni Tussaud Panoptikum alapítója és megalkotója. Anna anyja férje halála után a svájci Dr. Philippe Curtius házvezetőnője lett. A doktor tehetséges szobrász lévén viaszalakokat formált és állított ki Svájcban majd később Párizsban. Anna Maria tőle tanulta meg a mesterséget. A francia forradalom Jakobinus diktatúrája alatt Anna Mariát letartóztatták. Már leborotválták a fejét, hogy a nyaktiló alá vezessék, amikor a család egy régi barátja, a színész, író Jean-Marie Collot d’Herbois kimentette őt. (Collot úr egyébként a diktatúra hírhedt alakjává vált. Sok száz ember lemészárlásáért tették felelőssé. Száműzték, ahol hamarosan sárgaláz vitte el.) Anna Maria készítette el a guillotine áldozatainak halotti maszkját, többek között XVI. Lajos, Robespierre, Marat és Maria Antoinette halotti maszkját is. 1795-ben vette feleségül Francois Tussaud. Ezt követően Londonba költöztek, ahol a doktor által rá hagyott viaszkiállítással „turnézott” egy ideig, majd, mivel a napoleoni háborúk miatt nem tudott hazaköltözni, 1835-ben a Baker Street-en (Sherlock Holmes-tól nem túl távol :)) nyitotta meg múzeumát, melynek fő attrakciója a Rémület Kamrája volt, ahol a francia terror áldozatainak és bűnöseinek viaszfigurái voltak láthatók. 1842-ben elkészítette saját maszkját is. 1850-ben 89 évesen álmában vitte el a halál.
X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Légy Közösségi Olvasó!