Tisztítótűz

– Nos, akkor itt most egy tisztítás következik! – szólalt meg a nő. Egyszínű, fehér overált viselt, szíve fölött névtáblával: Lángocska.
– Úgy hívják, hogy Lángocska? – kérdezte a férfi.
A nő szigorú arcán egy pillanatra a csodálkozás őszinte vonásai jelentek meg.
– Most tényleg az érdekli, hogy mi a nevem? Semmi, „hol vagyok?”, „mi ez?”?
– Ez most gond? – kérdezte a férfi.
– Nem, csak meglepő.
A férfi körbenézett, de a teremben, melynek hófehér falai szinte vakították a szemet, nem látott semmi említésre méltót.
– Szóval Lángocska? És mikor van a névnapja? Akkor, amikor az Erdőtűznek?
A nő felnevetett: – Ezt hihetetlen. Jobb lenne, ha kezdenénk.
A férfi bólintott, a nő pedig felemelte mindkét kezét. Tenyerei között megjelent egy könyv. Olvasni kezdett.
– Aha! Már értem! – mondta néhány pillanat múlva.
– Maga gyönyörű! – jegyezte meg a férfi.
– Nem leszek az, ha elkezdtük.
– Az kizárt. Hogy lehet ide felvételizni? A munkatársa akarok lenni egy életre.
– Egy élet kevés ide. Körülbelül annyi itt egy műszak.
– Annál jobb!
A nő kezéből eltűnt a könyv. A férfira nézett.
– Egy örökkévalóságig is elnézném a szemét! – mondta a férfi.
– Arra kérem, hogy… – a nőből kitört a nevetés. – … feküdjön szépen le!
A férfi szeme kikerekedett a reményteljes csodálkozástól: – Ez most komoly?
– Aha! – vihogta a nő. – Bocsánat, de ezt nem bírtam ki nevetés nélkül.
– Hát ne bírja! Hihetetlenül édes, amikor nevet! Az egész világ gyöngyözik magával, mint valami iszonyatosan drága pezsgő.
– Na! Csend legyen már! Tudja mit? Ne feküdjön le! – erőltetett komolyságot magára a nő. – Azt ugye tudja, hogy hol van?
– Nem. De ha magával vagyok, akkor mindegy is…
– A tisztítótűzben van…
– És maga a lángocska? Hát én eszelősen mázlista vagyok…
– Hadd fejezzem már be!
A férfi zipzárat húzott kezével a szája elé, és úgy nézte a nőt.
– Köszönöm! Tehát, most a tisztítótűzben van. Azért jutott ide, mert nem mehetett egyenesen a mennybe.
A férfi feltette a kezét, mint aki mondani akar valamit.
– Nem, nem szólalhat meg.
– De muszáj! – bökte ki a férfi.
– Mi van?
– Nagyon kötelező?
– Mi?
– A mennybe menni? Mert ha maga esetleg itt dolgozik, akkor én nem szívesen költöznék máshová.
A nő úgy nevetett, hogy a tér lágyan hullámozni kezdett.
– Ezt tényleg nem hiszem el.
– De csak higgye el! Én innen egy tapodtat sem megyek el maga nélkül…
– Csend legyen már!
A férfi befogta a száját, de az ujjai között még kicsúszott pár szó: – Csak azért mondom, hogy ne fáradjon fölöslegesen.
– Istenem, csönd legyen! – nézett az ég felé a nő. A terem néhány pillanatra vakító sárga fényben úszott. – Tehát. Tisztítótűz, nem mehet egyenes a mennybe, ezért van itt, hogy megtisztuljon. Oké?
– Oké.
– Ahogy néztem, nincs sok bűne, csak… – vigyorogva csóválta a fejét, és megpróbált úrrá lenni a hangján – …a nők. Igaz ez?
A férfi még mindig befogott szájjal biccentett egyet.
– Jó! Akkor én most megtisztítom magát.
– Van Isten! – kapta el kezét szája elől a férfi. Széttárta karjait, úgy kiáltotta a nőnek. – Tisztítson, Lángocska kérem, ahogy csak bír!
A nő arcán könnyek csorogtak a vihogástól. Rázkódott a teste, ahogy jobbja a férfi mellkasához ért.
A férfi azonnal rángatózni kezdett a benne megjelenő perzselő tűztől.
– Én most megtisztítalak téged! – mondta szertartásoson a nő.
– Ez az! Kicsit fáj, de élvezem. Lehet erősebben is, Lángocska, ha neked úgy jó! – kiabálta a férfi.
A nő hahotázva hajolt előre, és balját is a férfi mellkasára tette, aki teljes testében vonaglani kezdett.
– Én most megtisztítalak téged!
– Lááángocskaaaa, szereeeeetem magáááát!
A nő hirtelen hátralépett, és két térdére támaszkodva nevetni kezdett. – Én ezt nem bírom!
A férfi zihálva nézett fel a nőre: – Atyaég! Ha ez az előjáték, akkor mi lesz…
– Nem lesz semmi! Nem érti, hogy ez… – a mondat vége magas vinnyogásba ment át, mint akinek vasmarokkal szorítja torkát a nevetés. Még mindig a térdére támaszkodva felemelte jobbját, mutatóújját az ég felé bökte és addig várt, míg enyhülni kezdett a görcs. – Pff! – fujtatott nagyot vöröslő fejjel, mikor végre fel tudott egyenesedni. – Figyeljen ide! Ugye nem érti, hogy itt most magának meg kéne tisztulnia? Ez hivatalosan egy kellemetlen procedúra.
– Magáért bármit.
– Ha….
Megint jött a görcs, és a nő újra megnémult fél percre.
– Ha nem égetem ki magából ezt…
– Mit?
– Ezt a… bűnt, akkor nem mehet tovább.
– Már mondtam, hogy nem akarok tovább menni. Munkatársak leszünk. Együtt égetünk majd itt naphosszat. Maga a Lángocska, én meg a Tűz, a gyerekeink meg a kis öngyűjtók lesznek.
– De ezt nem lehet.
– De én akarom.
– Nem maradhat itt. Tovább kell mennie.
– Maga nélkül nem! Én ide fogom láncolni magam. Mondjuk nincs mihez, de majd megoldom!
Ekkor néhány méterre a nő mögött a semmiből megjelent egy telefon. Régi, tárcsás készülék volt. A nő odasietett, és felvette. Hosszasan hallgatott miközben könnyes szemét törölgette.
– Ez biztos? – kérdezte. – Elnézést, csak ilyen még nem volt…. Elnézést! – Újabb csend után a nő letette a kagylót, és visszasietett a férfihoz.
– Rendben, visszaküldjük.
– Hova?
– Ahonnan jött. Úgy döntöttek, hogy kell magának még egy kis tapasztalás. Talán beesik egy csalódás, vagy egy csúnya válás, vagy bármi. Szóval megy vissza – mondta a nő, és jobb tenyerét a férfi homlokához nyomta.
– De én nem akarok visszamenni, Lángocska!
– De akkor is mész, drágám!
A férfi halványulni kezdett.
– Add meg a számod!
– Nincs számom – nevetett a nő.
– Akkor legalább a munkahelyi számodat. Láttam, hogy hívtak.
– Nem adom. Azt nem lehet felhívni. Viszlát!
A férfi már alig látszott.
– Lángocska! Kitartás, hamarosan jövök! – mondta a férfi, és köddé vált.
– Én pedig várni foglak! – suttogta a nő maga elé.
*
November 2. halottak napja
A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A római katolicizmus a menny és a pokol állapota mellett egy harmadik állapottal is számol, ami közvetlenül a mennybe vezet. A római katolikus tanítás szerint, ha az ember nem annyira bűnös, hogy a pokolba jusson, viszont még nem szabadult meg elégségesen a bűntől, és annak következményeitől, azaz nem eléggé tiszta, akkor nem léphet be egyből a mennybe. Ezek a lelkek végső soron a mennybe fognak jutni, de először el kell szenvedniük a tisztítótüzet, azaz a megtisztulás állapotát.
/Wiki/