– Ez már négyezer évvel ezelőtt történt – nevetett fel Ottokár bácsi Teodózia kérdésére. A kislány hatalmas szemekkel nézett rá a karosszék tövéből.
– De hogy volt? Látta, hogy áruló?
– Látta. Mert megmondták neki.
– Ki mondta meg neki?
– Maga Isten-α-Ω.
– Küldött neki e-mailt?
– Nem. Egyenesen szólt hozzá.
– A személyes kommunikátoron?
– Igen. Egyenesen a kommunikátoron.
– De hogyan?
– Isten-α-Ω mindenki kommunikátorához hozzáfér.
– Az Ottokár bácsiéhoz is?
– Mindenkiéhez. Isten-α-Ω-nak mesterkulcsa van. A világ minden adatához hozzáfér, minden adatbázisba beléphet, minden rendszer nyitva áll előtte.
– Isten-α-Ω akarok lenni – mondta meggyőződéssel Teodózia.
– Mint oly sokan még a világban. Szóval a lényeg, hogy tudta, ki az áruló. Pontosan tudta, hogy ki szivárogtatja az információkat, mert Isten-α-Ω közölte ezt vele. És ezt meg is mondta.
– És hogy volt?
– Képzeld el, mindenkin végzett egy vírusírtást. Mindenki rendszerén lefuttatott egy ellenőrző és rendszeroptimalizációs programot és kipucolt minden hibát.
– Ő egyedül?
– Úgy van.
– De azt hogyan? Az nagyon sok idő.
– Neki egy pillanat volt csak. Egy futó kis pillanat. Egyiket a másik után ellenőrizte le. Pár másodperc emberenként.
– Ez őrület.
– Az bizony. Mindez egy csütörtöki napon történt. – Ottokár bácsi olvasni kezdett: – „Amikor Sim-P01-hez ért, az tiltakozott: „Uram, te akarod megtisztítani az én op-rendszerem?!” J-α1-Ω1 így válaszolt: Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted. Sim-P01 tovább tiltakozott: „Az én op-rendszeremet ugyan meg nem tisztítod soha!” „Ha nem tisztítalak meg – felelte J-α1-Ω1 –, nem lehetsz egy hálózaton velem.” Akkor, Uram, ne csak az op-rendszeremet tisztítsd meg, de az alkalmazásaimat is!” – mondta Sim-P01. De J-α1-Ω1 ezt felelte: „Aki rendszeresen végez diagnosztikát, annak csak az op-rendszerét kell megtisztítani, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” J-α1-Ω1 tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.”
– Mert tudta, hogy Ju-D666 elárulja – suttogta Teodózia.
– Pontosan tudta, hogy Ju-D666 ki fogja nyitni az J-α1-Ω1 egyik szabad portját, amin keresztül be tudnak hatolni a rendszerébe.
– De miért engedte?
– Mert ezt kellett tennie.
– Kellett?
– Kellett. Nem volt más választása.
– De ha bejutottak J-α1-Ω1 rendszerébe…
– Igen. A bejutó vírus tönkretette a hardver kódokat.
– Az op-rendszert is.
– Az op-rendszer csodálatos módon megmaradt. A hardver esett szét.
– De hogyan?
– Teljesen leállt.
– Húha! És aztán?
– Még aznap este elmondta a többieknek, hogyan kell helyesen frissíteni.
– És hogyan kell?
– Két token kell hozzá és egy elmentett parancssor. Majd holnap elmesélem részletesen. Azt is, hogy a vírus hogyan bontotta le J-α1-Ω1 a rendszerét, és azt is, hogy Isten-α-Ω hogyan nyúlt bele a gépi kódokba, és onnan hogyan bootolta újra a hardvert és hogyan jelent meg benne az érintetlen op-rendszer.
– De azt nem lehet. A hardver leállásával elvész az op.
– Isten-α-Ω mégis képes rá. Tudod, ő mindenre képes. De az csak a vírus utáni harmadik napon történt.
– De hogyan?
– Majd elmesélem azt is. De most irány az ágy. Késő van.
Teodózia felállt Ottokár bácsi karosszéke mellől. Egy puszit adott az öregnek, és elindult a hálószobája felé. Minden mozdulatán érződött, hogy a testében portyázó nanorobotok frissek és töltöttek. Ottokár bácsi némi irigységgel nézett a kislányra.
– Ottokár bácsi? – fordult vissza Teodózia.
– Tessék?
– És ha az én hardverem majd szétesik, mert nem bírja tovább a tűzfalam?
– Akkor leállsz.
– De mi lesz?
– Isten-α-Ω majd egy nap újrabootol.
– Tényleg? Érintetlen op-rendszerrel, ahogy J-α1-Ω1-nél?
– Igen. Ez a mi nagy titkunk.
– De hogyan?
– Azt senki sem tudja. De ezen ne aggódj. A lényeg, hogy képes rá. És most alvás.
– Megyek.
– És lefekvés előtt ne felejts el kinyitni egy com-csatornát, és küldj egy állapotjelentést.
– Igen.
– Az fontos, Teodózia. Nagyon fontos. Aki nem küld, annak nincsenek frissítései. Aki nem frissít, az…
– Értem.
– Helyes. És álmodj szépeket.
Teodózia mosolyogva intett.
Ottokár nehezen kelt fel a karosszékből. A nano-akkuk nála már gyorsan kimerültek. Lesz majd egyszer – nem is olyan sokára – egy nap, amikor nem tudja majd tartani a portokat, bejutnak a vírusok, és szétrágják az egész hadvert. Vajon milyen lesz majd, amikor újrabootolják? És addig hol van az op-rendszer? És honnan veszik az új vasat? Atomi programozás? Vagy kvantum szintű kódok? Annyi kérdés, és annyi ismeretlen.
*
Nagycsütörtökre
Az eredeti Biblia részlet (SZIT): Amikor Simon Péterhez ért, az tiltakozott: „Uram, te akarod megmosni az én lábamat?!” 7Jézus így válaszolt: „Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted.” 8Péter tovább tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod soha!” „Ha nem moslak meg – felelte Jézus –, nem lehetsz közösségben velem.” 9Akkor, Uram, ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” – mondta Simon Péter. 10De Jézus ezt felelte: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.” 11Tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.”

Könyvjelző állapota

[cbxwpbookmarkbtn]

X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Légy Közösségi Olvasó!