De ez van…

ANN hosszú ideig nem szólal meg, nézi az öregasszonyt, aki nem fordul el az ablaktól

MARTHA

Innen lászik az öreg. Valószínűleg nem véletlenül.

ANN

Megátkozott mindenkit a végén. A Sheriffet, az egész várost.

MARTHA (nevet, fejét csóválja)

Az öreg nem bírt magával, csak csinált valami marhaságot a végére, hogy elrontsa az egészet. Hát hogy képes egy ember átkot szórni a halálán, ha nem boszorkány?

ANN

Az volt?

MARTHA (megfordul, hitetlenül néz ANNre)

Ne legyél ostoba, Ann. Ez nem rád vall.

ANN

Nem tudom, hogy mi vall rám.

MARTHA

Az, hogy gondolkozol. Az rád vall. (visszafordul az ablak felé) Nagyon szenvedett?

ANN

Igen, de bírta. Még követ kért magára.

MARTHA (elismerően bólint)

A vén gazembernek mindig is volt stílusa. (elhallgat, sírás rázza, majd erőt vesz magán és letöröli a könnyiet) Ann, és rólam van hír?

ANNt nem tud megszólalni

MARTHA

Bökd már ki, lány, mert itt halok meg végelgyengülésben.

ANN

Azt mondják, hogy ma alkonyatkor.

MARTHA (bólint)

Nyilván, mert akkor kelnek a boszorkányok.

ANN

Azt mondják, hogy látni lehet majd, ahogy a lelke távozik.

MARTHA

Ann, ha ezt tovább folytatod, akikor inkább menj el. (megfordul és ANNhoz lép, aki megrezzen). Ann, nincsenek boszorkányok, csak ostoba emberek vannak, akiknek okok kellenek a bajaikra. Csak emberek vannak, akik olyan hazugságokat találnak ki, amit elhihetnek. Nézz már rám. Boszorkány vagyok? Úgy nézek ki, mint egy boszorkány?

ANN (nemet int a fejével)

Nem tudom, hogyan néznek ki a boszorkányok.

MARTHA

Pontosan. Senki sem tudja, mert nem léteznek. Ezért aztán bárki lehet boszorkány. Nem kell sok hazugság hozzá. Egy aprócska is elég. Csak annyi, hogy boszorkányok léteznek, és aztán már csak egy ujj kell, hogy mutogass. És minden egyes mutatással egyre jobban elhiszed a saját hazugságodat, és aztán mások is elhiszik, mert látják, hogy milyen könnyű lesz ettől az élet. Magyarázatot kap, értelmet az értelmetlen. Ennyi kell hozzá, Ann. Elég egy ember, és abba belekapaszkodik még egy ember és még egy és még egy. És akkor már az a valóság, mert minél többen hisznek benne, annál nagyobb a hazugság, és minél nagyobb a hazugság, annál erősebb vár épül rá, amit védeni kell. Tudod, miért?

ANN megrázza a fejét

MARTHA

Ann jegyezd meg, az ember egy dolgot nem akar hallani soha. Azt, hogy tévedett, hogy nincs igaza. Azt szinte senki sem bírja elviselni. És minél hatalmasabb az ember, annál nehezebben viseli el. Mert ha bevallaná, akkor kevesebbnek tűnne. Ha beismerné, akkor mindent, amit tévedésében addig tett, semmivé válna. Ezért akkor is védeni fogja a hitét, ha már nem hisz benne. Akár az életét is odaadja, ha elég nagy várat épített rá. Ezek ott kint mindenképpen megölnek, mert meg kell védeniük az okot, aminek a nevében eddig cselekedtek. Ha nem végeznének velem, akkor be kellene ismerniük saját bűneiket. Ann, én nem azért halok meg, mert boszorkány vagyok, hanem azért, mert ők nem vallhatják be, hogy nem vagyok az. (felnevet) Most már kifejezetten szeretném, ha az lennék. Megnézném a képüket, amikor kecskévé változom és leugrálok a bitóról.

ANN

Martha, ne mondj ilyeneket, mert elájulok.

MARTHA nevet, majd megfogja ANN kezét és a szemébe néz

MARTHA

Ann, fogadj meg egy tanácsot öreganyádtól. Ha élni akarsz, soha ne ingasd meg az embereket a hazugságukban, mert széttipornak. Túl sok mindent építettek már rá. De ha mégis, akkor azt javasolom, hogy várd meg az öregséget, amikor már úgy is mindegy neked.

ANN bólintott

MARTHA

Nem értettél semmit ebből, ugye?

ANN nemet int a fejével

MARTHA

Semmi baj. A lényeg, hogy alkonyatkor legyél kint a bitónál. Majd integetek, amikor elrepülök.

ANN sikolt, MARTHA kacagni kezd és megpaskolja a lány arcát

MARTHA

Tanulj drágám, mert így könnyű dolguk lesz.

Harangszó hallatszik, MARTHA újra az ablakhoz megy

MARTHA

Szép ez a világ. Nem lesz jó meghalni mások hazugságáért…. De ez van.

*

1692. szeptember 22-én végezték ki az utolsó salemi „boszorkányokat”. Hat nőt és egy férfit akasztottak fel boszorkányság vádjával. Közöttük volt a 72 éves Martha Corey is, akinek férjét (Giles Corey) három nappal korábban kínozták per nélkül halálra éppen azért, mert nem volt hajlandó megszólalni és részt venni saját perében. Némasággal tiltakozott. Kínvallatásnak vetették alá (egyre nehezebb köveket halmoztak rá napokig), hogy beszéljen, de ő 81 évesen kitartott a haláláig. Felesége, Martha, az elsők között volt, akit perbe fogtak. A közösség legtöbb lakója meglepődött a vádakon, mivel Martha kifejezetten templomba járó, hithű embernek ismerték. Legfőbb bűne, és hibája az volt, hogy legyintett a vádakat kirobbantó lányokra. „Én nem hiszek a boszorkányokban. Ne dőljenek be pár kislány hisztériájának.” Ez még talán nem is lett volna akkora bűn, de sajnos Martha, aki nem hitte el, hogy egy közösség képes ilyen mértékű tömeghisztériára, magát az eljárást is nevetségesnek és gyerekesnek nevezte. Ezzel pecsételte meg sorsát. Mert sok mindent elviselnek az emberek, de azt nem, ha bebizonyítják nekik, hogy ostobák.