A bor elfogyott, de a világ úgy van megszerkesztve, hogy ez ne jelentsen valódi paradoxont, tehát gyorsan újra ott ücsörgött egy korsó az asztalon.
– Na, idefigyelj fiam, mert ha nem figyelsz ide, akkor nyilván másra figyelsz. Vagy nem – mondta Farkas. Szemei élénken villogtak, és már a bor dolgozott benne, még nem hajlott át részegségbe. Legalábbis nem olyan nagyon.
– Hogy állsz a nőkkel? – kérdezte Farkas.
– Pont ezt nem szeretném veled megbeszélni – tiltakozott János.
– Megértem én! De jól?
– Pont ezt nem akarom megbeszélni, apa.
– Aha. Rendben van. Csak kérdeztem… – bólintott Farkas, és töltött magának. Ritkán volt részeg. Ki kellett használni az alkalmat. A vendéglő zsibongott, mint valami líceum vakáció előtt. – És, fiam, hogy állsz a nőkkel?
János nevetett, és megfogta a poharát: – Nem adod fel, mi?
– Mit? Én? Nem. Csak mert azt csipire… csiripelik a galambok, hogy nem jól.
– Apa, ne!
– És ez tudod, hogy miért van?
János nagyot sóhajtott, és megrázta a fejét.
– Na, tudtam én. Ez azért van, mert nem vagy tisztában az axiómákkal, posztulátumokkal, és a többi. De én ezt most orvosolom. Jó-e? … Van papírod?
– Nincs, apa! – sóhajtott újra János, miközben érezte, hogy valahol élvezi is az egészet.
– Akkor szerzünk! Hé, ha! – kiáltott a vendéglős felé. – Kéne papír, meg valami írószerszám. Addig meg iszunk – vigyorgott rá Jánosra.
Megérkezett a papír.
– Na. Akkor axiómák? Tessék! Sorold!
– Mit, apa? Nem is értem, miről van szó.
– A nőkről van szó. Pfff! Azt hittem, eddig azért megvolt a dolog. Tehát axiómák a jó kapcsolathoz. Segítek: 1. Mindenki nőből jött ki. – Írni kezdett. János meglepődve tapasztalta, hogy betűi még így sem esnek szét. – 2. Aki nővel kezd, az nővel van (még ha nem is veszi észre). 3. Ha két nővel kezdesz, akkor (nyilván) – kuncogott egyet – semmi esélyed! 4. Ha egy nő két férfivel kezd, akkor (nyilván) egyiknek sincs semmi esélye. 5. Ha egy nő gyereket vár tőled, semmi esélyed. 6. Ha egy nő nem vár tőled gyereked, akkor mást vár tőled, szóval nincs esélyed, éééés! – emelte fel a kezét figyelmeztetőleg – kiegészítés: ha egy nő csinált neked gyereket, akkor te vagy a nő. 7. Ha egy nő valamit gondol, akkor az ki van gondolva. 8. Egy házasságban lévő nő mindig nagyobb, mint maga a házasság (halmaz paradoxon, jó mi?) és végül 9. Ha menekülni akarsz, nincs hova. Nnna! Kész vannak az axiómák, de persze még írhatsz hozzá ezt-azt, ha gondolod. Akkor most jönnek a posztulátumok a jó kapcsolathoz. Azok még jobbak.
– Apa!
– Mi apa? Most vezetlek be a femimetriába. Figyeljél szépen ide! – írni kezdett.
– Első posztulátum. Ez a legfontosabb. Bármilyen kiindulópontból indulsz, a végén kiderül, hogy a nőnek mindig igaza van. Értve vagyok?
Kettő: Amikor azt hiszed, hogy igazad van, akkor ki fog derülni, hogy ő még el sem kezdte az érvelést.
Három: A nő bármilyen érve kerek egész, és tökéletes.
Négy: Egy nő két bármilyen érvelése egyenrangú egymással.
Öt: mindezek ellenére, éééés! – kiáltott felemelt kézzel – mellett, nő nélkül nem lehet élni. Na, körülbelül készen vagyunk.– Farkas büszkén hajtogatta össze a papírt, és adta át Jánosnak. – Tessék, tedd el, tanulmányozd, egészítsd ki és a többi.
– Kösz, apa! – nevetett fel János. – De az ötödik posztulátum…
– Az a legfontosabb. Ki ne húzd, kölyök!
– Nem akarom, de az nekem nem tűnik bizonyítottnak.
Farkas összehúzta a szemét.
– Mert miért?
– Azt be kéne bizonyítani. Ez posztulátumként nem állja meg a helyét.
Farkas mereven nézte a fiát, majd nevetve kurjantott fel: – Hát akkor tessék bebizonyítani, mire vársz?
*
1775. február 9-én született Bolyai Farkas matematikus. Ráhatására alapozta meg tanítványa/fia János a nem euklideszi geometriát. Bár Farkas zseniális matematikus volt, eredményei (mivel nem ismerték sem el sem fel) nem kavartak nagy port. Ezért többek között kertészkedett, kályhákat épített, készített, borászati, néprajzi, erdészeti tanulmányokat írt, szépirodalmi műveket fordított, verseket és drámákat írt, és mellesleg az euklideszi geometria 5. posztulátumával foglalkozott.
Már az ókorban feltűnt sokaknak, hogy ez a bizonyos 5. posztulátum „gyanús”. A tétel így szól egyszerűen és nem szakszerűen. Ha két egyenest metsz egy harmadik és a metszésnél az azonos oldalon levő szögek összege kisebb két derékszögnél (180 fok), akkor abból valahol a végtelenben egy háromszög lesz, mert a két egyenes egyszer találkozni fog. Ld. kép. A probléma ezzel az, hogy ezt nem lehet csak úgy, az előző tételekből bebizonyítani, ellenőrizni meg pláne nem, hiszen talán az Alfa Centauri-ig kéne elgyalogolni, hogy meglássuk: na, a fenébe, hát ezek tényleg találkoztak.
Ennek bizonyításával foglalkozott Farkas, és mivel fia a tanítványa volt, így a fia is. 1832-33-ban megjelent Farkas Tentamen című kétkötetes műve. Nem kapott kellő elismerést. Azonban az első kötet függelékeként (Appendix) olvasható volt fia korszakalkotó tanulmánya, melyben Bolyai János odaadta a világnak az általa kidolgozott abszolút geometriát és a nem euklideszi hiberbolikus geometriát.
”Szerelmes természetével „állhatatlanul szerte-széjjel repdesve” sok bánatot okozott első feleségének” írta apjáról Bolyai János. Társasági, de magának való ember volt. Kemény, fanyar humorát jól jellemzi, hogy végrendeletében hagyományozott mindenkinek két órát, amit otthon hasznosan eltölthet, ahelyett, hogy őt kísérné ki a temetőbe.”
Forrás: Részben Wiki.
X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Légy Közösségi Olvasó!