– Én így nem akarok rá szavazni – tört ki belőle keserűen az indulat. – Ez… ez egy puhány kis nyikhaj.
– Ez azért így nem igaz. Egészen kemény gyerek lesz belőle a végére – legyintett Pipin, és kiitta a sörét.
– Így akkor sem akarok rá szavazni – döntötte meg poharát Macerka, és addig úgy tartotta, míg ki nem ürült.
Új kört rendeltek.
A kocsma tele volt zajjal és elektroszmoggal. Több tucatnyian beszélgettek egymással az álló asztaloknál, de a pult mellett is ült egy kisebbfajta tömeg. A pultos alig győzte az iramot. Néha felnézett a képernyőkre, megcsóválta a fejét, aztán újra a sörcsapnak szentelte minden figyelmét. A mozdulat általános érvényű volt. A kocsmába betévedt szavazók többsége félpercenként bámulta meg a falakra helyezett tapétaszerű kijelzőt, ahol a szavazás eredménye frissült néhány másodpercenként. – Löttyedt Minis! – kiáltotta valaki a bokszok felől.
– Te vagy löttyedt! – üvöltötte vissza a pult mellől egy férfi.
– Gyere ide!
– Még egy kiabálás és mindketten ki vannak tiltva – emelte meg hangját a pultos, és ettől újra alapzajra szelídült a kocsma indulata. Megtehette. Minden vendég személyes kódja ott pihent a sörcsap melletti képernyőn. Egy pöccintésébe került, hogy a vendég többé ne rendelhessen semmit.
– De most komolyan. Nem fogsz szavazni? – kérdezte Pipin.
– Egy ilyen Minisre? Ha így marad, akkor nem, inkább választok egy másikat.
– Hát te hülye vagy. Képes lennél valamelyik kisebb mellé állni?
– Minis így nekem túl puha. Nem is, inkább löttyedt. A másodikokkal nem bánik elég keményen.
Pipinnek egy pillanatra eszébe jutott, hogy Macerka kertésze és bébiszittere is második. Egy biztos: nem szívesen lett volna Macerkánál második, akárhonnan is jöttek.
– Mégis mi elégítene ki? Így is szolgák.
– Lennék én ilyen szolga. Fizetéssel, juttatásokkal, támogatással! Szolgák a frászt! Úgy használnak ki minket, ahogy akarnak – horkant fel Macerka. – Figyelj! Minis az egyetlen, aki képes megfogni ezt a csűrhét.
– A másodikokat?
– Nem… – nézett körbe lopva Macerka. – Ezeket. Puhány, gyenge szájhősök. Az én Minisem legyen olyan vezető, aki keményen odalép.
– Nekem ne lépjen oda senki.
– Pedig néha rád férne.
Pipin nem válaszolt.
– Ha ezek itt nem akarnak egy normális Minist, olyat, aki kiáll értünk, aki odarúg, ahová kell, akkor… akkor én átregisztrálok szépen oda, ahol még van erő – nézett Macerka egyenesen Pipin szemei közé, amitől Pipinnek rossz érzése támadt.
A kocsma ekkor egy emberként hördült fel. A kijelzőkön új adatok jelentek meg.
– Na… Na, látod! – csapott az asztalra Macerka. – Erről beszélek!
A Minis arca melletti kördiagram tortaszeletei átszíneződtek. A százalékos értékek melletti magyarázatok gyors egymásutánban jelentek meg a képernyőn.
KÜLALAK
TESTSÚLY: 85Kg
MAGASSÁG. 203 cm
ARC: FH+
KARAKTER
TÜRELEM: 39%
EMPÁTIA: 32%
BÁTORSÁG: 90%
OPTIMIZMUS: 88%
KITARTÁS: 100%
INTELLIGENCIA:
SZENVEDÉLY: 89%
HATÁROZOTTSÁG: 100%
ŐSZINTESÉG: 68%
KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG: 56%
Hangos fújolás söpört végig a termen.
– Látod? Senki sem akar egy puhány, állandóan tárgyaló kis csimbókot. És ne legyen türelmes, és nem kall a nyálas empátia sem. Szerintem még az a harminckét százalék is sok. A tárgyalás ideje lejárt, barátom. Kemény Minis kell ide. Kompromisszumkészség ötvenhat százalék? Szégyen. Minek? Ezek megint csak maszatolni akarnak. Én mondom neked, ha az aktuális kérdésekre nem lesz jó arány, én abban a percben átregisztrálok.
– Az ötvenhat százalék nem olyan rossz. Azt jelenti, hogy kicsit több, mint minden második esetben képes arra, hogy tárgyaljon.
– De ne tárgyaljon! Az én Minisem, a mi Minisünk, vezetőnk csak ne tárgyalgasson itt, hanem cselekedjen! – emelte meg hangját Macerka, és félig kiitta éppen megérkező sörét.
– Úgy van! – emelte rá söröskorsóját a szomszéd asztalnál ülő társaságból valaki.
A kijelzőn új felirat jelent meg.
AKTUÁLIS KÉRDÉSEKBEN VALÓ ÁLLÁSFOGLALÁS
– Ez az! Most dől el, hogy milyen vezetőnk lesz, barátom! – mutatott a kocsma falára Macerka.
MÁSODIKOK BÜNTETHETŐSÉGE: 1-3-ig.
1- Elsőkkel azonos mértékben.
2- Elsőkhöz mért büntetés X2.
3- Büntetésszabadság!
– Szabadság! – üvöltötte valaki hátulról.
– Igen! Szabadság! – kiáltották még többen.
Macerka a személyi kommunikátorához nyúlt, és a csuklóján megjelenő lehetőségek közül a 3-ra pöccintett: – Most dől el – kacsintott Pipinre.
A kocsmában szinte mindenki szavazott, majd azt követően a legtöbben új kört rendeltek. Szórványos kurjongatások kezdődtek, és egyre többen álltak fel székeikből, hogy állva fogadják a végeredményt.
– Szabadság! Szabadság! – kántálták egyre többen.
– Ez igen! – állt fel Macerka is. – Szabadság!
A falon megjelent Minis arca. Üdvrivalgás fogadta. Az ismert kördiagram is láthatóvá vált. Az egyik tortaszelet hatalmas volt a többihez képest. Végül az eredmény is felbukkant.
MÁSODIKOK BÜNTETHETŐSÉGE
MINIS ÁLLÁSFOGLALÁSA: 3 (BÜNTETÉSSZABADSÁG)
Az ováció elsöprő volt. Poharak koccantak össze, vállveregetések puffantak. A kijelzőn megjelent a második AKTUÁLIS KÉRDÉS, de Pipin azt már nem várta meg. Kiitta a sörét, fáradságra hivatkozva elköszönt az örömittas Macerkától, aki most már biztos volt abban, hogy a választás napján mégis megkapja tőle Minis a szavazatot, és kilépett az utcára.
Gyalog ment haza. Útközben két kocsma mellett is elsétált. Bentről izgatott kurjongatások, taps, veszekedés szüremkedett ki az utcára. Lázban égett az egész város. Nem volt kedve hazamenni, de a zajra sem vágyott. Egy büfékocsiból hamburgert árult egy második. Vett tőle egyet, és leült a közeli park bejáratához. A hús jól volt átsütve, és a saláta is frissnek tűnt. Persze kifoghatta volna a legrosszabbat is. Az ember soha nem tudhatja a sarki árusokkal kapcsolatban. Pláne, ha az egy második. Mindegy. A lényeg, hogy igazi hamburgert evett igazi szájjal.
A tér átellenes sarkán hatalmas kijelző tudatta az arra sétálókkal, hogy megszületett a szavazás eredménye. Elsőként a két legnagyobb párt miniszterelnök jelöltjei jelentek meg. Minis némileg megváltozott az előző ciklushoz képest. Sötétebb lett a haja és magasabbra is szavazták, de Macerka boldog lehet: ezen a választáson Minis kemény lesz, és nem ismer majd irgalmat. Szegény másodikok. Bekapta az utolsó falatot, maszatos kezét a padba törölte, majd futó pillantást vetett a másik párt virtuális miniszterelnök jelöltjére. Egy nő volt, de ő is magasabb lett és jóval keményebb nézeteket vallott. Kemény küzdelem lesz. Végignézi majd a neten. Nyilván nem az egészet, mert a kampány kezdetére, vagyis valószínűleg holnap reggelre leprogramozott jelöltekkel ellentétben neki szüksége lesz az alvásra, és persze ehető hamburgerekre.
Mire átért a téren, Minis és ellenfele már kezet fogott egymással, mint bokszmeccs előtt a küzdők. Úgy látszik, a gépek sokkal gyorsabban dolgoztak, mint gondolta, pedig nekik nem számít, hogy mikor indul a haddelhadd.
– Programunk a következő… – visszhangozták a falak Minis határozott, Dart Vaderes hangját. Vajon a hangról külön volt szavazás, tűnődött el Pipin miközben kisétált a térről. Minis kinyilatkoztatása egészen a lépcsőházig kísérte.
– Azt akarjuk… – dörögte Minis.
– Ki? – kiabált vissza Pipin a kapuból. – Én? Macerka és a haverjai? Vagy egyenesen te, Minis?
De Minis nem válaszolt. Túl kis Pipin volt ő ahhoz, hogy egy ilyen nagy digitális-ember szóra méltassa. A lépcsőház záródó ajtaja elnyomta Minis programjának további részét. Pipin rosszkedvűen lépett be a liftbe. Úgy érezte, hogy átverték, csak nem tudta, hogy ki és mikor. Talán Macerka. Minden bizonnyal ő volt az.
– Ez azért így nem igaz. Egészen kemény gyerek lesz belőle a végére – legyintett Pipin, és kiitta a sörét.
– Így akkor sem akarok rá szavazni – döntötte meg poharát Macerka, és addig úgy tartotta, míg ki nem ürült.
Új kört rendeltek.
A kocsma tele volt zajjal és elektroszmoggal. Több tucatnyian beszélgettek egymással az álló asztaloknál, de a pult mellett is ült egy kisebbfajta tömeg. A pultos alig győzte az iramot. Néha felnézett a képernyőkre, megcsóválta a fejét, aztán újra a sörcsapnak szentelte minden figyelmét. A mozdulat általános érvényű volt. A kocsmába betévedt szavazók többsége félpercenként bámulta meg a falakra helyezett tapétaszerű kijelzőt, ahol a szavazás eredménye frissült néhány másodpercenként. – Löttyedt Minis! – kiáltotta valaki a bokszok felől.
– Te vagy löttyedt! – üvöltötte vissza a pult mellől egy férfi.
– Gyere ide!
– Még egy kiabálás és mindketten ki vannak tiltva – emelte meg hangját a pultos, és ettől újra alapzajra szelídült a kocsma indulata. Megtehette. Minden vendég személyes kódja ott pihent a sörcsap melletti képernyőn. Egy pöccintésébe került, hogy a vendég többé ne rendelhessen semmit.
– De most komolyan. Nem fogsz szavazni? – kérdezte Pipin.
– Egy ilyen Minisre? Ha így marad, akkor nem, inkább választok egy másikat.
– Hát te hülye vagy. Képes lennél valamelyik kisebb mellé állni?
– Minis így nekem túl puha. Nem is, inkább löttyedt. A másodikokkal nem bánik elég keményen.
Pipinnek egy pillanatra eszébe jutott, hogy Macerka kertésze és bébiszittere is második. Egy biztos: nem szívesen lett volna Macerkánál második, akárhonnan is jöttek.
– Mégis mi elégítene ki? Így is szolgák.
– Lennék én ilyen szolga. Fizetéssel, juttatásokkal, támogatással! Szolgák a frászt! Úgy használnak ki minket, ahogy akarnak – horkant fel Macerka. – Figyelj! Minis az egyetlen, aki képes megfogni ezt a csűrhét.
– A másodikokat?
– Nem… – nézett körbe lopva Macerka. – Ezeket. Puhány, gyenge szájhősök. Az én Minisem legyen olyan vezető, aki keményen odalép.
– Nekem ne lépjen oda senki.
– Pedig néha rád férne.
Pipin nem válaszolt.
– Ha ezek itt nem akarnak egy normális Minist, olyat, aki kiáll értünk, aki odarúg, ahová kell, akkor… akkor én átregisztrálok szépen oda, ahol még van erő – nézett Macerka egyenesen Pipin szemei közé, amitől Pipinnek rossz érzése támadt.
A kocsma ekkor egy emberként hördült fel. A kijelzőkön új adatok jelentek meg.
– Na… Na, látod! – csapott az asztalra Macerka. – Erről beszélek!
A Minis arca melletti kördiagram tortaszeletei átszíneződtek. A százalékos értékek melletti magyarázatok gyors egymásutánban jelentek meg a képernyőn.
KÜLALAK
TESTSÚLY: 85Kg
MAGASSÁG. 203 cm
ARC: FH+
KARAKTER
TÜRELEM: 39%
EMPÁTIA: 32%
BÁTORSÁG: 90%
OPTIMIZMUS: 88%
KITARTÁS: 100%
INTELLIGENCIA:
SZENVEDÉLY: 89%
HATÁROZOTTSÁG: 100%
ŐSZINTESÉG: 68%
KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG: 56%
Hangos fújolás söpört végig a termen.
– Látod? Senki sem akar egy puhány, állandóan tárgyaló kis csimbókot. És ne legyen türelmes, és nem kall a nyálas empátia sem. Szerintem még az a harminckét százalék is sok. A tárgyalás ideje lejárt, barátom. Kemény Minis kell ide. Kompromisszumkészség ötvenhat százalék? Szégyen. Minek? Ezek megint csak maszatolni akarnak. Én mondom neked, ha az aktuális kérdésekre nem lesz jó arány, én abban a percben átregisztrálok.
– Az ötvenhat százalék nem olyan rossz. Azt jelenti, hogy kicsit több, mint minden második esetben képes arra, hogy tárgyaljon.
– De ne tárgyaljon! Az én Minisem, a mi Minisünk, vezetőnk csak ne tárgyalgasson itt, hanem cselekedjen! – emelte meg hangját Macerka, és félig kiitta éppen megérkező sörét.
– Úgy van! – emelte rá söröskorsóját a szomszéd asztalnál ülő társaságból valaki.
A kijelzőn új felirat jelent meg.
AKTUÁLIS KÉRDÉSEKBEN VALÓ ÁLLÁSFOGLALÁS
– Ez az! Most dől el, hogy milyen vezetőnk lesz, barátom! – mutatott a kocsma falára Macerka.
MÁSODIKOK BÜNTETHETŐSÉGE: 1-3-ig.
1- Elsőkkel azonos mértékben.
2- Elsőkhöz mért büntetés X2.
3- Büntetésszabadság!
– Szabadság! – üvöltötte valaki hátulról.
– Igen! Szabadság! – kiáltották még többen.
Macerka a személyi kommunikátorához nyúlt, és a csuklóján megjelenő lehetőségek közül a 3-ra pöccintett: – Most dől el – kacsintott Pipinre.
A kocsmában szinte mindenki szavazott, majd azt követően a legtöbben új kört rendeltek. Szórványos kurjongatások kezdődtek, és egyre többen álltak fel székeikből, hogy állva fogadják a végeredményt.
– Szabadság! Szabadság! – kántálták egyre többen.
– Ez igen! – állt fel Macerka is. – Szabadság!
A falon megjelent Minis arca. Üdvrivalgás fogadta. Az ismert kördiagram is láthatóvá vált. Az egyik tortaszelet hatalmas volt a többihez képest. Végül az eredmény is felbukkant.
MÁSODIKOK BÜNTETHETŐSÉGE
MINIS ÁLLÁSFOGLALÁSA: 3 (BÜNTETÉSSZABADSÁG)
Az ováció elsöprő volt. Poharak koccantak össze, vállveregetések puffantak. A kijelzőn megjelent a második AKTUÁLIS KÉRDÉS, de Pipin azt már nem várta meg. Kiitta a sörét, fáradságra hivatkozva elköszönt az örömittas Macerkától, aki most már biztos volt abban, hogy a választás napján mégis megkapja tőle Minis a szavazatot, és kilépett az utcára.
Gyalog ment haza. Útközben két kocsma mellett is elsétált. Bentről izgatott kurjongatások, taps, veszekedés szüremkedett ki az utcára. Lázban égett az egész város. Nem volt kedve hazamenni, de a zajra sem vágyott. Egy büfékocsiból hamburgert árult egy második. Vett tőle egyet, és leült a közeli park bejáratához. A hús jól volt átsütve, és a saláta is frissnek tűnt. Persze kifoghatta volna a legrosszabbat is. Az ember soha nem tudhatja a sarki árusokkal kapcsolatban. Pláne, ha az egy második. Mindegy. A lényeg, hogy igazi hamburgert evett igazi szájjal.
A tér átellenes sarkán hatalmas kijelző tudatta az arra sétálókkal, hogy megszületett a szavazás eredménye. Elsőként a két legnagyobb párt miniszterelnök jelöltjei jelentek meg. Minis némileg megváltozott az előző ciklushoz képest. Sötétebb lett a haja és magasabbra is szavazták, de Macerka boldog lehet: ezen a választáson Minis kemény lesz, és nem ismer majd irgalmat. Szegény másodikok. Bekapta az utolsó falatot, maszatos kezét a padba törölte, majd futó pillantást vetett a másik párt virtuális miniszterelnök jelöltjére. Egy nő volt, de ő is magasabb lett és jóval keményebb nézeteket vallott. Kemény küzdelem lesz. Végignézi majd a neten. Nyilván nem az egészet, mert a kampány kezdetére, vagyis valószínűleg holnap reggelre leprogramozott jelöltekkel ellentétben neki szüksége lesz az alvásra, és persze ehető hamburgerekre.
Mire átért a téren, Minis és ellenfele már kezet fogott egymással, mint bokszmeccs előtt a küzdők. Úgy látszik, a gépek sokkal gyorsabban dolgoztak, mint gondolta, pedig nekik nem számít, hogy mikor indul a haddelhadd.
– Programunk a következő… – visszhangozták a falak Minis határozott, Dart Vaderes hangját. Vajon a hangról külön volt szavazás, tűnődött el Pipin miközben kisétált a térről. Minis kinyilatkoztatása egészen a lépcsőházig kísérte.
– Azt akarjuk… – dörögte Minis.
– Ki? – kiabált vissza Pipin a kapuból. – Én? Macerka és a haverjai? Vagy egyenesen te, Minis?
De Minis nem válaszolt. Túl kis Pipin volt ő ahhoz, hogy egy ilyen nagy digitális-ember szóra méltassa. A lépcsőház záródó ajtaja elnyomta Minis programjának további részét. Pipin rosszkedvűen lépett be a liftbe. Úgy érezte, hogy átverték, csak nem tudta, hogy ki és mikor. Talán Macerka. Minden bizonnyal ő volt az.