Pisti a fiúk felé fordult. Hárman álltak az amúgy üresen kongó téren. Húsvét hétfő kora reggel volt. Pisti egy noteszt szorongatott kezében. Lopva belenézett és beszélni kezdett.
– Na akkor, figyeljetek ide. A terv az, hogy elmegyünk az oszteriába a Klaudiához és megirrigáljuk.
Két kitágult szempár nézett vissza rá.
– Pisti, te ma már ittál – mondta Karcsi.
– Nem.
– Pedig úgy néz ki. Mit mondtál, hova megyünk?
– Az oszteriába, nem, várj, asztariába.
– Az valami Harry Potteres dolog?
– Nem, az olyan, mint a kocsma.
– Akkor miért nem azt mondod? Innen egyesen a kocsma és kész – szólt közbe Béci. – És nem akarom megirrigá’ni Klaudiát, mer’ szerintem, elkapnék valamit.
– Nem úgy, hanem ámbralével. Azzal irrigálunk – mondta Pisti.
– Tuti, hogy ittál már.
– Nem!
– Na figyelj ide. Én mondom a tervet. Most bemegyünk a boltba, veszünk sört az ebédhez, aztán elmegyünk a kocsmába, meglocsoljuk Klaudiát, aztán hazamegy mindenki ebédelni, alvás, és este megint találkozunk a kocsmánál – mondta egyszuszra Karcsi.
– Ezt mondtam én is – bólintott Pisti.
– Nem ezt mondtad.
– De igen. Ez…– belenézett a noteszába. – Ez faktum.
– Pisti, ezt hagyd abba, mert képen foglak faktumozni – csóválta meg fejét Béci. – Mennyit ittál?
– Ne… tribulálj engem, ha megkérhetlek.
– Lassan a szívem kezd tribulálni, ha ezt nem hagyod abba. Istenem, Karcsi, a Pistit megszállták az ufók.
– Nem szálltak meg. Ez inszimuláció.
– Hát az tuti, hogy nem az – csóválta meg fejét Karcsi. – Na figyelj! Te menj szépen haza, majd mi meglocsoljuk Klaudiát.
– Nem megyek! Erre vártam egész évben. És én is meg akarom irrigálni.
– Jó, de én ne legyek ott, amikor csinálod. És a rendőrségen azt fogom vallani, hogy nem tudtam róla.
– Hülye vagy. Vagy várj csak? – nézett bele a noteszába. – Te imbacilus vagy.
– A hülye miért nem volt jó?
– Jó volt, de az imbacilus jobb.
– Pedig mostam kezet.
– Akkor is az vagy.
– Pisti, én aggódom – tette barátja vállára a kezét Karcsi.
– Én is – csatlakozott hozzá Béci is. – Nem szabad annyit inni.
– Én… – hebegte Pisti és újra lesett. – Én… én csak szeretnék… sapiens lenni.
– Sapiens? De Pisti, te má’ rokkant sapiens vagy rég, há’ nem emlékszel a műtétekre? Szerinted miér’ kapod a rokkantnyugdíjat, ha nem azé’, mert má’ az vagy? – nézett Pisti szemébe mélyen Béci.
– És még mindig te vagy a legjobb lakatos, akit ismerek. Ez biztos – tette hozzá Karcsi.
– Nem úgy…
– De úgy! És szeretünk. Haver vagy. Örökké az leszel.
– Vagyis… ineterrum?
– Persze, ha rum kell, hát azt kapsz, csak ne izgulj. Pisti, lazíts. Minden rendben van. Mi így is szeretünk.
– Én is titeket.
– És ígérd meg, hogy nem iszol össze mindent kora reggel, mert az ilyeneket okoz.
– De Karcsi…
– Semmi baj. Megtanultad. Emberek vagyunk, hibázunk.
A tér túlsarkában átzörgött egy villamos.
– Na, irány a kocsma, vár ránk Klaudia. És csak semmi irritáció. Elég lesz a kölni is.
*
Április 21. Húsvét hétfő, A „mondj nagy szavakat nap”. Úgy kell ünnepelni, hogy megtanulsz néhány választékos, idegen szót és felvágsz velük a többiek előtt, hogy okosnak tűnj. De az sem baj, ha nem teszed és csak simán okos vagy.
*
