Elma megnézte a filmet. Végignézte a stáblistát is, mert mindig is úgy tartotta, hogy ez így tisztességes.
– Ezt azért nem hiszem – dörmögte az orra alatt, amikor leállt a felvétel és a képernyő visszakapcsolt a kínálatra. Mert ilyen hülye senki sem lehet, tette hozzá gondolatban. Amit látsz, azt látod, amit nem, azt pedig nem. Ez ilyen egyszerű. Az ember ura önmagának, ura az érzékeinek, és főként ura annak, hogy kivel él.
Elmúlt éjfél, de még nem volt fáradt. Hosszú másodpercekig azon tűnődött, hogy elindít egy másik filmet az ajánlatok közül. Valami színesebbet, olyat, ami nem ennyire elrugaszkodott a valóságtól, és amitől egy kicsit jobb hangulata lesz. Mert meg kell hagyni, egy ilyen film után az ember kedve beborul, még akkor is, ha egy percét sem hitte el. Régi korok ezek, amikor még gond nélkül mászkálhatott az ember egyik padlásról a másikra.
– Te soha nem jössz ágyba? – szólalt meg váratlanul Gothárd a háta magött.
Elma összerezzent. Gothárd úgy tudott lopakodni a sötétben, mint egy macska.
– Jaj már, te! Megijedtem – nevetett fel Elma.
– Tőlem?
– Hát nem is magamtól. Mindjárt megyek.
– De nem jössz – felelt Gothárd, és eltűnt a fürdőben.
Hamarosan csobogás hangja verődött az éjféli csendbe szenderedett falak között. Gothárdnak soha nem lesznek prosztata problémái, gondolta Elma.
– Csak azt nem értem, hogy miért nem lépsz ki, cica – lépett ki a fürdőből Gothárd. – Megkértelek, hogy lépj ki, ha befejezted a mozizást. Nem biztonságos. Mondtam, ugye?
– Ki szoktam lépni – tiltakozott Elma.
– Mint most? – nézett a képernyő felé Gothárd.
– Most nem, mert még néztem.
– Látod, most sem. És így jöttél volna lefeküdni arra mérget veszek, cica.
– Nem. Kikapcsoltam volna.
– Mint tegnap, ugye – mosolyodott le a férfi. Kedves, atyáskodó mosolya volt, amikor Elmát oktatta a netes világ rejtelmeire.
– Tegnap is lecsatlakoztam.
– Vagy inkább én reggel.
– Nem, Goti.
– De, cica. Reggel én csatlakoztam le.
– Most ez komoly? Én úgy emlékszem…
– Rosszul. Mint az estek többségében. Olyan álmos vagy, hogy lehajtod csak a gépet, amit szintén nem szeretek, és jössz is. Megmutassam a naplót?
– Milyen naplót? – nevetett fel Elma nem túl határozottan.
– Azt, hogy mikor nem csatlakoztál le. A gép megjegyzi. Megmutassam? Az elmúlt héten csak egyszer sikerült: akkor is azért, mert kijöttem pisilni, mint most. Megmutassam?
Elma egyetlen pillanatig arra gondolt, hogy furcsa dolog naplót vezetni a gép működéséről, majd megrázta a fejét. – Nem. Elhiszem.
– Jól teszed, cica. A gép nem hibázik. És én sem szoktam, ellentétben veled. Te notórius csatlakozóbajnok.
Elma elmosolyodott.
– No, jössz aludni? – kérdezte Gorthárd kedvesen.
– Igen, azt hiszem – bólintott, és gyorsan megnyomta a Kilép gombot a jobb felső sarokban.
– És kiléptél? – kérdezte még mindig mosolyogva Gothárd.
Elma a képernyőre sandított: – Ja, azt hiszem, igen.
– Biztos? – lépett közelebb Gothárd. A géphez hajolt és megnyomott egy gombot. A képernyő elsötétült, a gép aludni tért. – Hát nem biztos.
– Most mi? – kérdezte megrökönyödve Elma.
– Most is be voltál lépve.
– Ne már!
– De bizony. Majd holnap megnézzük, hogy miket nyomkodsz itt éjszaka, amíg nem figyelek rád. Gyere aludni!
Elma nagyot sóhajtva nézett a kikapcsolt gépre, és követte Gothárdot az hálószobába.
– Eszküszöm, most is kikapcsoltam.
– Semmi baj. Majd megtanítom, hogyan kell – válaszolt félálomban Gothárd – vagy inkább ne éjszakázz annyit, és akkor nem csinálsz hülyeségeket.
Elma azzal a gondolattal aludt el, hogy tulajdonképpen óriási mázlija van Gothárddal, aki mindig tudja, hogy mi merre, aki úgy vigyáz rá, mint egy óvó istenség, aki nem hagyja, hogy esztelenségeket kövessen el… Gothard jó ember. És ha néha bántó, hát arról nem a férfi tehet…
*
1944. május 4-én (78 éve) mutatták be a mozikban George Cukor rendezésében, Ingrid Bergman és Charles Boyer főszereplésével a „Gázláng” című filmet. Idővel a film címe pszichológiai fogalommá vált. A „gázláng hatás” a kapcsolati bántalmazás azon formájára utal (a film történetéből következőleg), melyben a bántalmazó fél módszeresen megkérdőjelezi a bántalmazott szavahihetőségét, melynek nyomán a bántalmazott egyre kevésbé hisz saját képességeiben, ítéleteiben, józan eszében.
A film teljes egészében megtekinthető a neten is. Megéri, már csak a történelmi hitelesség miatt is.
X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Légy Közösségi Olvasó!