Barátaim Kanadába költöztek.
Ott jobb az élet, Éva nyugalomban nő majd fel, mondták, és kalap-kabát, már itt sem voltak.
A búcsúest után nyűtt arccal sétálok hajnalban a Blaha árkádjai alatt. Még mindig kiadó az üzlethelyiség. Vajon megint turi megy tönkre benne, vagy végre lesz belőle egy normális kávéház, ahol nem csak a külföldiek ücsörögnek, mint most a New Yorkban? Elől a Rókus bágyadt rózsaszíne villan – egyszer meglátogattam ott a Nagyit. Átellenben a Corvin. Az alumínium alatt klasszikát idéző homlokzat lapul–pusztul, tudom, mert egy barátom építész. Korábban egy varieté-mozi állt a helyén: az Apolló. Kabos társulati tag volt, Karinthy írt a színpadra, és Kertész Mihály is megfordult arrafelé még jóval azelőtt, hogy a Casablanca Michael Curtizává vált volna.
… Ha barátaim egyszer hazalátogatnak, lányuknak egy szava lesz rá: Mall.
Az élet persze megy tovább, ő majd más utcákon nosztalgiázik öregkorára.
Ha lesz mit felidéznie.