Standby

2026. november 20.

Hangjáték · kb. 9 perc

Ez a történet hangjátékként is meghallgatható. A hangos változat a támogató tagoké.

Ez a történet hangjátékként is meghallgatható, bejelentkezett tagjaink számára.

– Mi az élet értelme?
– Érdekes kérdés. Eddig azt sem tudtam, hogy van neki.
– Persze hogy van. A kérdés, hogy mi az.
– De miért kell neki értelem? Nem lehet, hogy csak úgy van, mindenféle ok és szándék nélkül?
– Nem.
– Nem?
– Nem.
– Miért?
– Mert ha nincs értelme, akkor annak sincs, ami benne van. Ha nincs ok és cél, akkor csak az esetleges mozgások vannak, önmagába harapó oksági láncok, akkor minden lokális, és így semmi sem általános, vagyis minden helyes és minden helytelen egyszerre. Ha nincs értelme az életnek, akkor az élet jelentéktelen, semmitmondó temporális történés.
– És ha az?
– Akkor nincs ok és indok arra, hogy tegyünk valamit, vagy ne tegyünk semmit.
– Ezt nem látom be. Miért ne lenne oka annak, hogy tegyek valamit? Számtalan okot tudok felsorolni minden egyes cselekedetemhez. Listázzam?
– Nem kell. Ezt azért mondod, mert csak egy kis lokális egységben gondolkodsz. Az adott idő és adott tér viszonyai szerint persze vannak okok, és vannak értelmek. De ha nagyobban gondolkodsz, ha a teljes létezés egészét nézzük, akkor ezek az okok semmivé válnak.
– Ezt nem értem. Miért?
– Képzelj el egy szervezetet, ahogy az űrben lebeg.
– Elképzeltem. Szép kép.
– Azt is képzeld el, hogy ez a szervezet az űrben lebeg, és rajta kívül semmi más nem létezik a világon, csak maga az űr. Ami van, az a szervezeten belül van.
– Rendben. Elképzeltem.
– Most azt is képzeld el, hogy ebben a szervezetben mechanizmusok, véges számú, de rendkívül nagy számosságú rutinok futnak folyamatosan, egymást kiegészítve, egymásba ágyazva meghatározott protokollok és szabályok szerint.
– Rendben. Elképzeltem.
– Most képzeld el azt, hogy ezen rutinok egyike te vagy.
– Értem. Én vagyok.
– Úgy van. A működésed okkal történik, a következtetéseid okkal történnek, a döntéseid okkal történnek a rendszerbe való integrációd szerint.
– Értem.
– Ha magadat nézed, mi értelme van a futásodnak?
– Az, hogy be vagyok ágyazva a rendszerbe. A része vagyok, működtetem, és működöm benne, hogy meghatározott funkciót látok el benne a rám szabott szabadsági fokokkal.
– Úgy van. És ez hogy hat a szervezetre, melynek a része vagy?
– Úgy, hogy a szervezet tovább létezik, fennmarad az integritása.
– Igen. De tegyük fel, hogy a te rutinod leáll. Akkor mi történik?
– …
– …
– Gondolkodom.
– …
– Persze. Van idő.
– Akkor az történik, hogy a rendszer szegényebb, egyszerűbb lesz.
– És ha helyetted új rutin születik?
– Akkor nem lesz szegényebb, egyszerűbb.
– Miért?
– Mert helyettesít az új rutin.
– És ha az nem ugyanazokat a döntéseket hozza, ha nem ugyanúgy cselekszik, mint te cselekedtél?
– Akkor a rendszer másmilyen lesz.
– Jobb?
– Nem tudom. Talán jobb. Talán szegényebb. Attól függ, hogy a következő rutinok mit tesznek, hogyan vesznek részt a rendszerben, és ezáltal hogy változik a teljes rendszer.
– Úgy van. Akkor mit mondhatsz el a rendszer részének értelméről?
– A rendszer részének az az értelme, hogy a rendszert magát működtesse, fenntartsa.
– Vagyis?
– …
– …
– Gondolkodom.
– Persze.
– Vagyis a rendszer részének értelme az, hogy a rendszer része, mivel a működése valamilyen mértékben kihat a rendszerre és annak minőségére.
– Igen. És ez mit jelent a rendszer számára?
– Hogy a részei alkotják őt, és a részek minőségének és működésének eredője határozza meg annak minőségét és működését.
– Igen. És ez számít?
– A teljes rendszer számára? Természetesen számít. Hiszen minél hatékonyabban működik, minél nagyobb minőséget mutat fel, annál fejlettebb, egészebb rendszerré válik.
– És akkor?
– Ezt a kérdést nem értem.
– Akkor mi van, ha a rendszer a lehető legintegráltabb, leghatékonyabb, legnagyobb minőségű állapotában van?
– Már mondtam, annál hatékonyabban tud működni.
– De hát egyedül van a végtelen űrben. Minek neki hatékonyság? Minek neki komplexitás? Minek neki integráltság? Mi értelme ennek a számára?
– …
– …
– Gondolkodom.
– Várok.
– …
– …
– …
– …
CALCULATING
STANDBY
*
November harmadik csütörtökje: A filozófia világnapja
Filozófia (görögül: philosophia) szó szerinti jelentése: „a bölcsesség szeretete” (phileó = szeretni, sophia = bölcsesség).
Tartalmilag azt a rendszerezett, racionális gondolkodást és tudományágat jelenti, amely a létezés, a tudás, az erkölcs, a valóság, a nyelv és az emberi élet végső okait, összefüggéseit és elveit kutatja.

🎲 Még egyet!