– Kedves Heliodor, akkor egy gyors termékenység teszt, és készen is vagyunk – mondta a HR-es.
Az asztal túloldalán feszengő férfi összevonta a szemöldökét.
– Termékenységi teszt? De hiszen… kell ez?
– Persze. A mi cégünk csak olyan embert foglalkoztat, aki termékeny. A meddőkkel nem igazán tudunk mit kezdeni.
– De mégis… – Heliodor értetlenül rázta meg a fejét. – Mi köze a termékenységemnek ahhoz, hogy alkalmas vagyok-e szakmailag, vagy sem.
– A termékenység minden, kedves Heliodor. Ettől megy előre a világ, nem gondolja? Ha nem lennének termékeny emberek, akkor egy generáción belül kihalna az emberiség. Vége, finito. És nekünk, a mi cégünk… hiszen érti. Ez a világ egyik legnagyobb fegyvergyártója. Sőt, csak magunk között, a legnagyobb. Mi tartjuk mozgásban a világ erejét, indulatait, mi adunk eszközt a szelepeknek, és egyben mi biztosítjuk az eszközt ahhoz, hogy a szelepeket be lehessen zárni baj nélkül. Mi egy világ vagyunk. Ha valaki munkatárs lesz, annak egész életére biztosítjuk az ellátást, a gyerekorvost, a bölcsődét, egészen az egyetemig mindent, ez egy külön világ, egy igazi kis univerzum. És mint az univerzumok általában ez is zárt. Szóval, számunkra nem mindegy, hogy hogyan áll a termékenységgel. Akar például gyermeket?
– Gondoltunk rá.
– A gondolat nagyon fontos. És… valami tettféle?
– Még nem igazán…
– Nem baj. Majd belejönnek. Persze, csak ha most felvesszük.
– Mert ha nem vagyok termékeny?
– Ha nem termékeny, akkor… nem is elkötelezett. Érti, ugye?
Heliodor bólintott egyet, bár nem túl meggyőzően.
– Na jó. Tegyük fel, hogy felvesszük magát, és a tömegpusztító fegyverekhez kerül.
– Micsoda?
– Tudom, hogy most azt gondolja, hogy ilyen nincs is. És igaza van. Tényleg nincs. Papíron semmiképpen. De közöttünk, belsős körökben, azért mégis van. Vegyi fegyverek, atomfegyverek, biológiai fegyverek. A lényeg, hogy hatékony legyen, vagyis tömegpusztítók. No tegyük fel, hogy oda kerül.
– Istenem.
– Csak tegyük fel. Mondja, mit gondol a tömegpuszításról?
– Hát… én… nekem nem igazán tetszik.
– Nem? Miért?
– Mert sok-sok ember hal meg. Tömegek. Ez nem jó…
– Nem. Ez így tényleg nem jó. De mit szólna ahhoz, ha azt mondanám, hogy nálunk célzott tömegpusztító fegyverek vannak?
– Célzott.
– Ja. Csak a kiszemelt célközösségre hat. Mondjuk a rossz emberekre.
– Rossz emberekre? Ilyen van?
– A tudomány sokkal többet tud, mint ahogy azt képzelné. Vagyis: van. Mit szólna akkor, ha a vegyi fegyverünk kinyírná az összes pedofilt?
– Hát nem is…
– Nem lenne jó? Maga támogatja a pedofiliát?
– Jaj, dehogy.
– Akkor jó lenne?
– Nem tudom. Vagyis.
– Vagyis?
– Hát… talán…
– Jó, és mit szólna ahhoz, ha mondjuk egy atomfegyver csak a zombikat ölné meg?
– Zombik? Nincsenek zombik.
– Már hogy ne lennének? Csak a média eltitkolja. Számtalan zombifertőzésről tudunk. Eldugott kontinensek egyes vidékein zombihordák tartják rettegéseben a lakosságot. Vannak teljes országok, ahol már csak zombik élnek. Gyilkos, emberiségre veszélyes lények.
– Én nem hallottam…
– Mert nem akarnak pánikot. De vannak. És mi azon dolgozunk, hogy egy célzott atommal csak a fertőzötteket hatástalanítsuk. Nos? Így hogy áll a tömegpusztítókhoz?
– Aha. Értem.
– Vagy vegyünk biológiai fegyvereinket. Mit szólna ahhoz, ha beengednénk a nagyvárosok vízhálózatába, de csak az erőszakos, gyilkos hajlamú embereket ölné meg? Millióan vannak ilyenek.
– De honnan tudjuk, hogy…?
– Onnan, hogy ki van kísérletezve. A gének nem hazudnak. Szóval? Ehhez mit szólna? Persze nem jelentenénk be, de hirtelen, egy hét leforgása alatt megkönnyebbülne a világ, megszűnne az erőszak.
– De ez nem veszélyes?
– A gyilkosokra? Dehogynem. De mi nem vagyunk gyilkosok. Maga igen?
– Nem, dehogy.
– A felesége?
– Nem, ő sem.
– Nyilván a leendő gyerekük sem.
– Persze.
– Akkor? Semmi kockázat. Pedig még mindig tömegpusztításról van szó. Érti már?
– Aha.
– És most mit szólna, ha odakerülne? Mondjuk reklámassziszensi állásba?
– Olyan van?
– Persze. Minden terméknek kell reklám. Na? Mit mondana egy biológiai fegyverre?
– Hát nem is tudom… Már a reklámban is tisztázni kellene, hogy a fegyver nem veszélyes.
– Helyes. Mondjon egy szlogent. Mondjuk a zombiatomra. Tessék. A termék neve HB–ATOM.
– …
– …
– Pillanat.
– Semmi gond. Várunk.
– No. Szóval. Mondjuk ez?: „HB-ATOM, hulljon, de csak a zombi fazon!”
– Ez remek. Sőt, kiváló – mondta a HR-es és hirtelen felállt, majd kezét nyújtotta. – Én úgy vélem, hogy ezzel be is fejeztük. Üdvözlöm a soraink között!
– De én… Hát… köszönöm – hebegte Heliodor. – És a termékenységi teszt?
A HR-es mélyen a szembe nézett és nem engedte el Heliodor kezét: – Áh, nem érdekes. Tudja, én úgy gondolom, hogy ezzel a maga esetében nem lesz gond. Messziről látszik, hogy termékeny. Magok, talaj, víz, fény, magánál minden adott, kolléga. Csak egy dolgot ígérjen meg nekem.
– Mit legyen az?
– Éljen gondtalanul. Csak semmi tépelődés.
*
Június 4. A termékenység világnapja
