â Tilos a hĂĄlĂłzat!
Morogva tette el a PerComjĂĄt. Tudta, persze hogy tudta, de akkor is. MĂĄr a sorban sem lehet? Ez abszurd, mintha alvĂĄs elĆtt mĂĄr kĂ©t ĂłrĂĄval kötelezĆ lenne az ĂĄlmossĂĄg. TalĂĄn nem a legjobb pĂ©lda, de most nem tud jobbat, mert nem veheti elĆ a PerComot, Ă©s nem kereshet rĂĄ a legjobbhasonlatok.dot-ra. Pedig tĂ©nyleg ott vannak a legjobbak. Egy kĂ©t kulcsszĂł Ă©s mĂĄris jön a hasonlat. Ha a haverok tudnĂĄk, hogy nem magĂĄtĂłl ilyen rohadt irodalmi, talĂĄn nem is ĂĄllnĂĄnak szĂłba vele, de biztos nem neveznĂ©k âĂrĂłkĂĄmnakâ. PerCom nĂ©lkĂŒl nincs valami nagy fantĂĄziĂĄja. Ezt minden alkalommal beismerte, ha egyedĂŒl volt.
Eggyel rövidĂŒlt a sor. Vajon miĂ©rt ilyen lassĂș? TelthĂĄz van? Nem szerette a pĂ©ntek estĂ©ket. EzĂ©rt ĂĄllt be minden hĂ©ten a sorba, mely ma igencsak hosszĂșra sikerĂŒlt. Ăgy tƱnik, sokan ölik szerencsĂ©be a bĂĄnatukat. De hogy ennyien? Bizsergett a keze, Ă©s mĂĄr-mĂĄr arra vetemedett, hogy lopva elĆhalĂĄssza kabĂĄtja belsĆ zsebĂ©bĆl a PerComot, de a kapuban strĂĄzsĂĄlĂł böszme alak megint elkiĂĄltotta magĂĄt.
â PeComokat kĂ©rjĂŒk kikapcsolni. A SORBAN IS!
Vagy låtnok a böszme, vagy hetedik érzéke van. A hatodik érzéket hamarosan lefoglalja a PerCom, ezért érdemes åttanulni a dolgokat. Hetedik érzék ez volt a böszmének.
KĂ©t lĂ©pĂ©ssel megint közelebb kerĂŒlt a bejĂĄrathoz.
ElĂĄlmodozott azon, hogy nyer, Ă©s meglehetĆsem tetszett neki az ĂĄlom. Ha a tegnap bejövĆ Ă©ves bĂ©rĂ©t megduplĂĄzza, akkor haza sem megy. Egyenest betĂ©r az elsĆ PerCom klinikĂĄra, Ă©s a haverok közĂŒl neki lesz elsĆkĂ©nt beĂŒltetett eszköze. OnnantĂłl isten lesz, hasonlatisten, tĂ©nyisten, viccisten, tudĂĄsisten, Ă©s mĂ©g vagy ezer isten, amĂg el nem ĂĄrulja nekik, hogy nĂĄla mĂĄr egyenesen a fejbe Ă©rkezik a hĂĄlĂłzat, Ă©s nem holmi vacak kis kĂ©ziegysĂ©gre.
Ha megduplĂĄzza a fizetĂ©sĂ©t, mindenre lesz pĂ©nz. ElĆfizet Uljincseknek is a PerComra, Ă©s talĂĄn megveszik azt az okositĂłt a lakĂĄsba. ĂllĂtĂłlag a beĂŒltetett PerCommal egyĂŒtt csodĂĄkra lesz kĂ©pes a lakĂĄs. A nappali köszön majd, Ă©s aktuĂĄlis hangulatĂĄtĂłl fĂŒggĆen kapcsolgatja majd a net-showkat, Ă©s a kislĂĄmpĂĄt a sarokban.
JĂłlesĆ vigyorgĂĄssal vĂĄrta ki, hogy a sor felĂ©re fogyjon elĆtte. Ălmodozni igenis, hasznos dolog. PlĂĄne, ha nem lehet elĆvenni a PerComot.
A böszme megindult. EttĆl egyszerre lett izgatott Ă©s bosszĂșs. Tudta, hogy mi jön.
â Mutassa! â lĂ©pett a vĂĄrakozĂłk elĂ© a böszme, Ă©s addig nem tĂĄgĂtott, mĂg az illetĆ a szeme lĂĄttĂĄra ki nem kapcsolta a PerComot. Ez a rĂ©sz idegesĂtette. A mĂĄsik viszont kifejezetten felspannolta: a következĆ eresztĂ©snĂ©l mĂĄr bent lesz.
Jöhet a nagy jåtszma.
â Mutassa! â mondta a böszme. TĂ©nyleg bazi nagy alak volt. Vajon mennyit kereshet? Vagy jutalĂ©kot kap a nap bevĂ©telbĆl? Azt azĂ©rt nem hitte volna. TĂșl kicsi, Ă©s tĂșl kĂ©tkezi munka ez ahhoz. ValĂłszĂnƱleg napi bĂ©rt kap. Ăves biztosan nem. Mert tegyĂŒk fel beteg lesz: itt a hĂșs szĂĄmĂt, kilĂłban. Aki nem tud jelenlĂ©tileg böszme lenni, az biztos nem keres beengedĆ-emberkĂ©nt. TalĂĄn kidobĂł-ember is egyszerre? Dupla bĂ©rĂ©rt? ElhatĂĄrozta, hogy ennek mindenkĂ©ppen utĂĄnanĂ©z. MĂ©g az is lehet, hogy böszmekĂ©nt kedvezmĂ©nyt kap a kaszinĂłban. FĂ©l kreditĂ©rt pörgethet, vagy nyomhatja meg a rablĂł gombjait. A böszme nem tĂĄgĂtott. ElĆvette a PerComot, Ă©s lĂĄtvĂĄnyosan kikapcsolta rajta a hĂĄlĂłzatott. A csatlakozĂĄst mutatĂł ikon pirosra vĂĄltott, Ă©s Ć elszakadt a G-nettĆl.
Szar egy érzés, az mår biztos.
â A krediteket letöltötte? â kĂ©rdezte a böszme.
â Aha! â mordult oda nem tĂșl kedvesen.
Nem szerette, ha hĂŒlyĂ©nek nĂ©zik. Azt sem, ha amatĆrnek, mĂĄrpedig ilyen kĂ©rdĂ©st csak annak tesznek fel az ajtĂłnĂĄllĂłk, akirĆl lerĂ, hogy mazsola. Ć nem mazsola.
Duzzogva vĂĄrta ki a sorĂĄt.
â Ăten bemehetnek! â sĂ©tĂĄlt vissza a sor mellett a böszme, Ă©s lekapcsolta az oszloprĂłl a sötĂ©tbordĂł kötĂ©lutĂĄnzatot.
Ć volt az ötödik. Meg mert volna eskĂŒdni, hogy a böszmĂ©nek mozgott a szĂĄja a szĂĄmolĂĄs alatt. Biztos nem kap jutalĂ©kot.
Bent a jól ismert fényes folyosó fogadta. Felszållópålya a szerencséhez. Egy helyes egyenruhås låny ållt a terem ajtajåban.
â JĂł napot, uram. RĂ©gen lĂĄttuk! â köszönt rĂĄ.
Biccentett. Szerette ezeket a semmibe nem kerĂŒlĆ kedvessĂ©geket. Mikor szĂłl rĂĄ Ăgy Gyöngyike a földszint hĂĄrombĂłl? âJĂł napot, AndrĂ©, rĂ©gen lĂĄttamâ. Soha. Mondjuk nem is lĂĄtta rĂ©gen, de ez rĂ©szletkĂ©rdĂ©s. Ezek itt legalĂĄbb megjegyzik, ha az ember fia erre vetĆdik.
Ăgy ĂĄllt meg a terem közepĂ©n, ahogy NapĂłleon mĂ©rte fel a csatamezĆt valamikor rĂ©gen. Hogy mikor, az most PerCom hiĂĄnyĂĄban nem kiderĂthetĆ.
Megtapogatta a kĂ©zi belsĆzsebben szunnyadĂł kĂ©zi egysĂ©get. HĂŒlye böszme, mĂ©ghogy elfelejtette letölteni a krediteket? Akkor hogy jĂĄtszana? Sehogy.
A hatalmas terem tömve volt. Nem csoda, hogy csak csordogålva engedték be az embereket. Az asztalok tele voltak. A kockånål nem volt hely, és a Blackjacknél is tiportåk egymåst a népek.
Jó lesz ez, gondolta lelkesen. Pezseg az élet. Ilyenkor lehet nyerni, amikor mozog a csà vagy mi a fråsz. Erre is rå kell majd keresnie.
Megtapogatta belsĆ zsebĂ©t. Szinte Ă©rezte a kreditek sĂșlyĂĄt. Egy Ă©v keresete. Nincs mĂĄs dolga, csak megduplĂĄzni azt. SemmisĂ©g.
ElsĆ körben a rablĂłkhoz sĂ©tĂĄlt. BevezetĂ©s.
LeĂŒlt a gĂ©p elĂ©. KĂ©nyelmes egy fotelt rittyentettek ide, azt meg kell hagyni. BelemerĂŒlt a mintĂĄzatok ĂĄltal nyĂșjtott kellemes zsongĂĄsba. Megjelent egy pincĂ©rnĆ, Ă©s tudta, hogy mit szokott rendelni. Bezzeg Gyöngyike a földszint hĂĄrombĂłl: fogalma sem lenne, hogy mit hozzon. Ătdobott hĂĄrom kreditet az italĂ©rt Ă©s egyet a lĂĄnynak. Fiatal helyeske volt. NemrĂ©g kezdhette a szakmĂĄt, mert arcĂĄn mĂ©g valĂłdinak tƱnt a mosoly. NyilvĂĄn Ć sem kap jutalĂ©kot, de a jattot talĂĄn elosztjĂĄk egymĂĄs között a nap vĂ©gĂ©n.
â Valami harapnivalĂłt? FelĂșjĂtottuk a klubszendvicsĂŒnket â kĂ©rdezte a lĂĄny.
Nem akart tĂșl belemerĂŒlni a rablĂłba. Ez csak bemelegĂtĂ©s. A nyerĂ©snek megvan a sajĂĄt koreogrĂĄfiĂĄja, Ă©s Ć jĂłl ismert minden egyes lĂ©pĂ©st. Ha most enne, akkor itt maradna a rablĂłk elĆtt, Ă©s vagy veszĂtene a napon vagy nyerne valamit, de egyik sem vernĂ© a padlĂłhoz. Nem. Most nincs evĂ©s. TalĂĄn a vĂ©gjĂĄtĂ©k utĂĄn, levezetĂ©skĂ©ppen.
â Majd kĂ©sĆbb â mosolygott rĂĄ a lĂĄnyra, aki visszamosolygott rĂĄ. Gyöngyike nem is tud mosolyogni.
Fogyott a kredit, de nĂ©ha be is jött egy-egy sor. NullĂĄn volt. Ărezte, hogy a rendszer dolgozik, a jĂĄtĂ©k elkezdĆdött. MĂ©g vĂĄrni kell, de nem tĂșl sokat. Lesz egy pont, amikor a szerencse hirtelen megvastagszik. Az eddig lĂĄthatatlan, Ă©szrevĂ©telen zsenge kis patak hirtelen duzzadni kezd. Ezt kell meglovagolnia. Most csak vĂĄr a hullĂĄmra, mint azok a bolond szörfösök a deszkĂĄikon ĂŒcsörögve. Sok ilyen filmet nĂ©zett a neten. A szörfösökrĆl sokat lehet tanulni, bĂĄr tĂ©nyleg bolondok.
Lejött egy sor, és ezzel visszanyerte az eddig eltapsolt krediteket.
Felegyenesedett a székben.
Ăjabb kĂ©t semmisĂ©g Ă©rkezett, majd Ășjra kijött egy sor, amivel tĂz szĂĄzalĂ©kkal nĆtt a kezdĆkeret. Erre vĂĄrt. Jön a hullĂĄm, fel kell ĂĄllni a deszkĂĄra.
KikĂĄszĂĄlĂłdott a szĂ©kbĆl, melyben akĂĄr aludni is lehetett volna, olyan kĂ©nyelmes volt, Ă©s elindult a Blackjack asztalokhoz. Alig tudta ĂĄtverekedni magĂĄt a tömegen.
VĂĄrt.
Ilyen sokan ezre Ă©ve nem voltak, nyugtĂĄzta elĂ©gedetten. Ăres teremben az ember nem jĂĄtszik szĂvesen, feltĂ©ve, ha nem amatĆr nyugdĂjas, vagy kiĂ©gett profi. Most azonban pezsgett a terem.
â MĂ©g egy kört, mĂg vĂĄr? â talĂĄlt rĂĄ a helyeske.
â MĂ©g nem⊠â mosolygott rĂĄ. A lĂĄny kedvesen bĂłlintott, Ă©s ez valahogy hatott rĂĄ. â Na jĂł, hozzon egyet!
A lĂĄny elsietett. TĂ©nyleg kezdĆ lehet.
VĂ©gĂŒl adĂłdott egy hely. BeĂŒlt.
Az elsĆ kĂ©t leosztĂĄs szĂłt sem Ă©rdemelt. Vesztett, de nem volt nagy a tĂ©t. Ki kell vĂĄrni. Olyan ez, mint a szikra. Csihol, csihol az ember, Ă©s nem tudja, mikor kap lĂĄngra a faforgĂĄcs.
A harmadik leosztĂĄsnĂĄl meglehetĆsen nagy szikra pattant ki a lapok közĂŒl. Jött egy Push. Senki sem nyert. Visszakapta a tĂ©tet. De ez nem lett volna elĂ©g. A mellette ĂŒlĆ hĂĄrom jĂĄtĂ©kos viszont vesztett. Nem is keveset.
Itt a szikra.
A következĆ tĂ©ttel Ăłvatos volt. Most tesz forgĂĄcsot a szikra alĂĄ.
Nyert. Csak Ć az asztalnĂĄl.
A helyeske meghozta az italt, és ez égi jelnek tƱnt.
Megkapta a mĂĄsodik lapot. KĂ©t kirĂĄly. Ez kirĂĄly, futott ĂĄt fejĂ©n a gondolat, Ă©s ettĆl nevethetnĂ©kje tĂĄmadt.
â Split! â bökte ki vĂĄratlanul.
MarhasĂĄgnak tƱnt. Ăgy is husza volt. Nincs az a szerencse, amivel a hĂĄz nyerhet, de Ć mĂ©gis bemondta. Az összes forgĂĄcsot odahĂĄnyta a szikra alĂĄ. Dupla a tĂ©t, de Ă©rezte kezĂ©ben a tƱzszerszĂĄmot.
A kĂ©t lapra kĂŒlön kĂ©rt lapot.
Az egyik egy ĂĄsz volt. MĂĄr nem veszĂthet.
Ăs a mĂĄsik kirĂĄlyra mi Ă©rkezik?
TĂzes jött.
Ha az egy partiban kĂ©t hĂșszas nem felĂvelĂ©st jelent, akkor legyen ĂĄtkozott.
A hĂĄznak vĂ©gĂŒl tizennyolca jött össze.
Duplån nyert. Az osztó gratulålt. Meg is érdemelte.
â Ez igen â szĂłlalt meg mellette egy nĆ.
Ha a pincĂ©rke helyes volt, akkor ez a jelensĂ©g egyenesen bombĂĄzĂł. LĂĄtta mĂĄr itt korĂĄbban is a nĆt, de ilyen közelrĆl mĂ©g soha nem volt szerencsĂ©je megismerni.
HĂŒmmögött egy sort. Most nem a nĆ szĂĄmĂt, hanem az Ă©ves fizu, Ă©s a holnap beĂŒltetĂ©sre kerĂŒlĆ PerCom. Mert be fogja ĂŒltetni, ez mĂĄr biztos.
A következĆ leosztĂĄsok is jĂłl mentek. Visszavett a tƱzbĆl. Nem kell nagy tĂ©t. LĂĄssuk, hogy mikor kezd erĆsödni a lĂĄng.
VĂ©gĂŒl zsigerbĆl jött a döntĂ©s, most is a semmire. Egy vacak kilencesre jött egy nyolcas, ekkor duplĂĄzott.
A nĆ felszisszent mögötte. HĂĄt sziszegj csak anya, ilyet mĂ©g nem lĂĄttĂĄl.
Az osztĂł osztott, Ă©s Ć, a zsigerek mĂĄr csak ilyenek, kapott egy nĂ©gyest. Huszonegy. Na, ezt ĂŒsd meg, barĂĄtom! Ărezte, hogy emelkedik a szĂ©kbĆl, hogy beindult. InnentĆl nincs hatĂĄr. A hĂĄznak tizenkilenc jött össze. Bukta.
Most kezdett igazĂĄn jĂĄtszani. Nem ivott leszĂĄmĂtva azt az egyet, amit korĂĄbban rendelt.
â MagĂĄnak ez igencsak megy â jegyezte meg a nĆ.
El is felejtette, hogy ott åll mögötte.
â Aha. â bĂłlintott kurtĂĄn.
â Ma bankot robbant?
â Azt bizony â bĂłlintott hatĂĄrozottan.
Egy Ăłra elteltĂ©vel nem is ĂĄllt tĆle tĂĄvol. A fizu duplĂĄjĂĄra nĆtt. A PerCom minden nyerĂ©snĂ©l kis rezgĂ©ssel nyugtĂĄzta a beĂ©rkezĆ Ă¶sszeget, Ă©s ez az aprĂł jel minden egyes pillanatban megerĆsĂtette benne az Ă©rzĂ©st, hogy a zsiger mƱködik. Az minden esetben mƱködik. Nincs az a szisztĂ©ma, ami felĂ©rhetne a jĂł öreg megĂ©rzĂ©ssel.
Akkor ĂĄllt fel, amikor az elsĆ jelentĆsebb összeget elveszetette. MĂ©g Ăgy is tĂșlteljesĂtette az kitƱzött cĂ©lt.
â Csak nem megy el? â kĂ©rdezte a nĆ.
â Maga aztĂĄn kitartĂł â fordult meg a szĂ©kĂ©n.
â Szeretem a profikat.
â Ăn nem vagyok az.
A nĆ felkacagott. A teremben mintha felragyogtak volna a lĂĄmpĂĄk.
â Ha maga nem, akkor itt senki â mondta vĂ©gĂŒl, amikor kikacagta magĂĄt. â Hogy csinĂĄlja?
NĂ©hĂĄny mĂĄsodpercig azon tƱnĆdött, hogy a nĆ beĂ©pĂtett jĂĄtĂ©kos, Ă©s ez az egĂ©sz arra megy ki, hogy ĂŒlve maradjon, de nem bĂĄnta. Nem a nĆre figyelt, hanem az Ă©rzĂ©sre, Ă©s a lĂĄng mĂ©g mindig ott volt.
â Ha az ember figyel a megĂ©rzĂ©seire, akkor minden rendben van.
â MegĂ©rzĂ©s? Az valami varĂĄzslat? â kĂ©rdezte a nĆ.
â Ha jĂłl hasznĂĄljuk, akkor igen.
â Ăs most mit mond a megĂ©rzĂ©se?
Nem akart azonnal vĂĄlaszolni.
â Uram? â kĂ©rdezte az osztĂł.
â Igen â fordult az asztal felĂ©. â JĂĄtszom.
â SzĂłval? â kĂ©rdezte mögötte a nĆ.
â Ezt figyelje!
A következĆ kĂ©t leosztĂĄsban bĆdĂŒletes nagy pĂ©nzeket nyert. Többen tapsoltak. A hĂĄz osztĂłt cserĂ©lt, de Ć ezt mĂĄr nem vĂĄrta meg. FelĂĄllt.
Remegett a lĂĄba. ElkĂ©pesztĆn sok pĂ©nz rezgett a PerComjĂĄban.
â Ăs most? â kĂ©rdezte nĆ rejtĂ©lyes mosollyal az arcĂĄn.
Ebben a pillanatban vĂĄlt biztossĂĄ, hogy Ășj partnere nem vĂ©letlenĂŒl csapĂłdott hozzĂĄ. A kaszinĂł embere, vagy potyĂĄzĂł, vagy profi. Akkor is a legszebb nĆ volt, akit valaha is lĂĄtott.
ElsĂ©tĂĄltak a rablĂłk elĆtt. A tĂĄvolban egy komoly pĂłkercsata zajlott. Csak Ășgy hemzsegtek az asztal körĂŒl. TalĂĄn ott is ĂŒl egy zsigerbĆl jĂĄtszĂł alak.
â Rulett? â biccentett a kerekek felĂ© a nĆ.
Nem vĂĄlaszolt. Tudta, hogy csapda, de azt is tudta, hogy a lĂĄng mĂ©g ott van. Olyan biztosan Ă©rezte a jelenlĂ©tĂ©t mintha maga elĆtt lĂĄtta volna. Nyerni fog a kerĂ©knĂ©l, ebben biztos volt.
â Maga kicsoda? â nĂ©zett mĂ©lyen a nĆ szemĂ©be.
â Ezt hogy Ă©rti?
â Mit akar tĆlem?
A nĆ nem vĂĄlaszolt. Ha online lett volna a PerComja, akkor elĂ©g lett volna rĂĄnĂ©zni a nĆ azonosĂtĂł jelĂ©re, Ă©s tudta volna, hogy merrĆl fĂșj a szĂ©l. De biztonsĂĄgi okokbĂłl, Ă©s a csalĂĄsok kikĂŒszöbölĂ©se vĂ©gett a PerCom itt nem Ă©rhette el a hĆn ĂĄhĂtott G-netet.
â A kaszinĂłtĂłl van?
A nĆ nevetni kezdett. A lĂĄmpĂĄk megint fĂ©nyesebben izzottak fel.
â Ăn? Nem. Nem vagyok a kaszinĂłtĂłl. Ide jĂĄrok kikapcsolĂłdni.
â JĂĄtszik?
â Soha! â rĂĄzta meg fejĂ©t a nĆ. â Soha! Az nem nekem valĂł.
â Akkor?
â Keresek valakit.
â Kit?
â Valakit. Nem tudom, kit. Majd ha megismerem, megtudom â vont vĂĄllat a nĆ.
A tömeg Ășj hömpölygött körĂŒlöttĂŒk, mint egy biotenger.
â Ăs Ășgy gondolja, hogy egy kaszinĂł megfelelĆ hely arra, hogy megkeresse azt a valakit?
A nĆ vĂĄllat vont: â Igen, hĂŒlyesĂ©gnek tƱnik.
â Azt nem mondtam.
â De Ă©n is annak Ă©rzem.
â Akkor?
â Akkor is. Ăgy Ă©rzem jĂłnak. Egy emberrĆl sokat elĂĄrul, ahogy jĂĄtszik.
â Szerintem mĂĄr az is elĂĄrul nĂ©hĂĄny dolgot, hogy beteszi ide a lĂĄbĂĄt.
A nĆ ismĂ©t nevetett. ĆszintĂ©nek tƱnt a jĂłkedve.
â Igaz. Nagyon igaz, Ă©n akkor is itt keresek.
A kaszinĂł körĂŒlöttĂŒk pörgött. Egy bĂĄrpultnĂĄl kötöttek ki. BeszĂ©lgettek. Hosszan. MindenrĆl. Egy Ăłra elteltĂ©vel biztos volt abban, hogy Mirella mĂ©gsem beĂ©pĂtett ember. TĂșl kedves volt, közvetlen, Ă©s eszmĂ©letlen jĂł volt a humora. Annyit nevetett, mint mĂ©g soha. KĂ©t Ăłra mĂșlva mĂ©lyebb vizek felĂ© eveztek. Mirella mesĂ©lt a mĂșltjĂĄrĂłl, a lĂĄnykorĂĄrĂłl, a rossz pasikrĂłl Ă©s jĂł barĂĄtnĆkrĆl. Mirella ember volt. Ăzig-vĂ©rig nĆ, aki valamilyen ködös okbĂłl kifolyĂłlag ebben a kaszinĂłban akarta megtalĂĄlni a kiutat amĂșgy zsĂĄkutcĂĄba jutott Ă©letĂ©bĆl.
VĂ©gĂŒl eljött egy pillanat, amikor mindketten csendben maradtak. FeszĂŒlt volt. RemĂ©ny csĂrĂĄzott benne. Egy jobb jövĆ ĂgĂ©rete. Tetszett neki Mirella. Ha nem itt talĂĄlkoztak volna, hanem mondjuk a közĂ©rtbenâŠ
â LenĂ©zel, ugye? â kĂ©rdezte a nĆ.
MeglepĆdött.
Az igazsĂĄg az volt, hogy a nĆ fejĂ©n talĂĄlta a szöget.
â Persze, hogy le â biccentett a nĆ. â Csak azt felejted el, hogy te is itt vagy.
Ekkor våltozott meg benne valami. A mondat olyan éles volt, hogy szinte fåjt.
â Azt hiszed, hogy a pĂ©nzedĂ©rt csinĂĄlom â provokĂĄlt tovĂĄbb Mirella. â Tudom, hogy azt hiszed.
Vajon hova tƱnt az elmĂșlt kĂ©t Ăłra, tƱnĆdött el egy pillanatra, de a nĆ folytatta. â Tudod, mit? Tedd fel azt, amit ma nyertĂ©l.
Na, ez az! Erre ment ki a dolog, szisszent fel magĂĄban.
â Tedd fel! De csak azt, amit ma összehoztĂĄl. Egy kredittel sem többet. Tedd fel a kerĂ©kre.
â Ăs?
â Ăs ha nyersz, akkor bĂĄrmi is törtĂ©nt köztĂŒnk, annak vĂ©ge. Szimpatikus vagy, de akkor abban a pillanatban lelĂ©pek.
â Ăs ha bukom?
â Akkor egymĂĄsba karolunk Ă©s kisĂ©tĂĄlunk innen.
â Vagy tovĂĄbb jĂĄtszunkâŠ
â Nem! â csattant fel a nĆ. MeglepĆen Ă©les hangja volt. â Nem â ismĂ©telte meg halkabban. â Akkor kimegyĂŒnk egyĂŒtt, Ă©s soha többet nem jövĂŒnk vissza.
â Soha?
â Soha. Akkor ez az egĂ©sz azĂ©rt volt, hogy mi ketten megismerjĂŒk egymĂĄst. MĂĄr nincs rĂĄ szĂŒksĂ©gĂŒnk. Csak egymĂĄsra. Nos?
VĂĄkuumba kerĂŒlt. A kaszinĂł zajongott, de Ćt mintha nem Ă©rtĂ©k volna el a hangok. MagĂĄba nĂ©zett, Ă©s nem tudta, hogy mit Ă©rez. A zsigerek több irĂĄnyba repkedtek.
â Nos? â kĂ©rdezte a nĆ. â Csak nyerhetsz. Win-Win helyzet, vagy valami ilyesmi.
A helyeske Ă©ppen mellette sitetett el egy tele tĂĄlcĂĄt egyensĂșlyozva jobbjĂĄn. RĂĄkacsintott.
â OkĂ©! â pattant talpra. â KerĂ©k?
â KerĂ©k! â bĂłlintott Mirella.
Az rulettasztaloknål is tömeg volt.
Rånézett a kerékre. A tƱz még égett bent. Igen. Nyerni fog. Most mår csak az a kérdés, hogy mit,
Fekete 17. A hetedik prĂm a sorban.
PerComjĂĄt utasĂtva rĂĄtette a tĂ©tet. Pontosan annyi maradt rajta, amennyivel pĂĄr ĂłrĂĄja belĂ©pett.
A kerék pörögni kezdett.
â Rien ne va plus â kiĂĄltotta a krupiĂ©.
Ărezte, hogy meglĂłdul benne a vĂ©r. Mirella megszorĂtotta a kezĂ©t.
A golyó pattogva kereste a helyét. A jåtékosok szemeiket a mågikus piruettre szegezték.
A kerĂ©k lassulni kezdett, de mĂ©g nem lĂĄtszott, hogy a golyĂł hol ĂĄllt megâŠ
â Ez â mondta Mirella.
A sötĂ©tsĂ©g olyan vĂĄratlan volt, hogy elvesztette az idĆĂ©rzĂ©kĂ©t. TalĂĄn pislogott, talĂĄn kĂ©t Ăłra telt el. A legfurcsĂĄbb a csend volt. Csend volt Ă©s vak sötĂ©t.
VĂ©gĂŒl bekapcsoltak a vĂ©szfĂ©nyek. Az oldalfalakrĂłl keskeny csĂkokban biztonsĂĄgi lĂĄmpĂĄk gyĂșltak.
â Mi ez? â kĂ©rdezte halkan.
A teremben semmi sem mozdult. A jĂĄtĂ©kosok, az osztĂłk, a biztonsĂĄgi Ćrök, a pincĂ©rek â a helyeske is â mozdulatlan merevsĂ©gben vĂĄrakoztak. Senki sem volt Ă©lĆ.
â Mi ez? â kĂ©rdezte Ășjra, de Mirella sem vĂĄlaszolt. Merev tekintettel nĂ©zte a pörgĂ©sĂ©ben megĂĄllt kereket.
â HahĂł! â kilĂĄtotta valaki a terem vĂ©gĂ©bĆl. â Van itt valaki?
KihĂĄmozta kezĂ©t a nĆ szorĂtĂĄsĂĄbĂłl. Mirella keze meleg volt. ValĂłs hĂ©vvel szorĂtotta nĂ©hĂĄny mĂĄsodperccel korĂĄbban.
â HahĂł! â kiĂĄltotta a tĂĄvoli alak. Valahol a pĂłkerasztalnĂĄl lehetett.
â Itt vagyok! â kiĂĄltott vissza.
Mirellåra nézett.
Ăs fĂĄjt a szĂve.
Ăgy fĂĄjt, mint mĂ©g soha.
Ăppen akkor kattant vissza az Ă©let, amikor összetalĂĄlkoztak a pĂłkerasztaltĂłl kikĂĄszĂĄlĂłdĂł fĂ©rfival. Mintha mi sem törtĂ©nt volna, minden folytatĂłdott tovĂĄbb. Nem maradhattak tĂșl sokĂĄig. A biztonsĂĄgiak kĂ©t pillanat alatt az utcĂĄra toloncoltĂĄk Ćket.
â Ez mi volt? â kĂ©rdezte a pĂłkeres.
â ĂramszĂŒnet volt, Ă©s ti kussoltok, mĂg Ă©ltek! â mondta a böszme megnyerĆ Ă¶kölmutogatĂĄssal kĂsĂ©rve.
BĂłlintottak.
FelszĂĄllt a metrĂłra. Ilyenkor ĂĄltalĂĄban elolvassa a postĂĄt, de most Mirella körĂŒl pörögtek a gondolatai. Lelki szemei elĆtt vissza-visszatĂ©rt egy kĂ©p: a krupiĂ© fĂ©lig nyitott szĂĄja, elĆtte az asztal, a kimerevedett kerĂ©k, benne a golyĂłval, Ă©s a golyĂł alatt egy szĂĄmmal: 17.
Soha nem vesztett még ekkora tétet.
SĂrni kezdett.