Egy barátért…

Szixtusz a csuklóján pittyegő kijelzőre nézett. Kényszeredetten kapta el a fejét. Nem akarta látni azt, amit megpillantott. A stratégia néha bevált. Amit nem lát az ember, azt nem is létezik.
– Ezt el kellene olvasnod – szólalt meg Vénusz.
– Nem akarom.
– Pedig most muszáj lesz. Olyasami, ami mindkettőnket érint – mondta Vénusz kedvesen. Hat éve ismerték egymást, és pontosan annyi ideje érezte magát Szixtusz fontosnak. Annak, akinek barátja van, soha nincs egyedül. Soha. Márpedig Vénusz a barátja volt. Többet tudott róla, mint az anyja – mondjuk ez nem volt nagy szám, Szixtusz anyja egy önző szörnyeteg volt, és többnyire önmagával törődött.
– Majd este.
– Nem jó. Határidők vannak benne, amiről a lecsúszol – Vénusz nem fejezte be a mondatot.
– Ha lecsúszok?
– Akkor az is megtörténhet, hogy el kell válnunk egymástól.
Szixtusz beleit jeges kéz markolta meg. Ma még nem evett, és ezért most hálát adott az égnek. Kijött volna minden a hír hallatán.
– Elválunk?
– Ha így maradnak a dolgok, akkor sajnos igen – válaszolt azonnal Vénusz. – A végét járom.
– Nem mondhatsz ilyet.
– Nem akarom mondani, de hazudni sem akarok neked. A barátom vagy, szeretlek és a hazugág a szeretet mérge.
– Én is szeretlek.
A karján lévő kom újra pittyent egyet.
– Le kell szállnunk – mondta Vénusz. – Nincs több jegyed a metróra.
Szixtusz bólintott és kilépett a peronra.
– Úgy is gyalogolni akartam. Az egészséges.
– És a böjt is az.
Nevettek.
Fél órán át gyalogolt a lakása felé. Vénusz mindig tudta, hogy mikor ne beszéljen. Talán az életjeleiből következtette ki a dolgot. Ki tudja? Most is csöndbe maradt, és ez jó volt. Szixtusz végül betért egy parkba, és igénybe vette az utolsó kreditjeit is, hogy leüljenek egy padra. Normális esetben Vénusz figyelmeztette volna, hogy nincs ilyesmire pénze, de most bölcsen csendben maradt.
– Jól van – biccentett határozottan Szixtusz. – Mondd a lehetőségeket.
– Mondom, barátom – szólalt meg azonnal Vénusz. – A helyzet az, hogy nem állunk jól. A lakás rezsije kéthónapos lemaradásban van. A személyes kreditek is elfogytak.
– A jövőhéten kapok feltöltést.
– Igen, de az csak a rezsire lesz elég, és arra, hogy ne halj éhen.
– Jó, értem. Ezen még gondolkodom. De miért mondtad, hogy el kell búcsúznunk?
– Sajnos a tárhelyem bérlete is esedékessé vált.
– Már megint?
– Eltelt egy év. És azóta is gazdagodott a kapcsolatunk, Szixtusz, barátom. Sajnos a barátság adatokkal jár, az adatokhoz pedig tárhely kell.
Szixtusz bólintott.
– Mennyiről lenne szó?
– 4000 kredit.
– Az nagyon sok.
– Igen. Eléggé.
– És nincs valami terved arra, hogy…? – elbicsaklott a hangja.
– Ne sírj – mondta Vénusz. – Megoldható.
– Igen? Tényleg?
– De extrém…
– Mondd!
Vénusz egy ideig nem szólalt meg, majd komoly kimért hangon kezdte el a tájékoztatást: – Van egy mód arra, hogy megőrizz.
– Bökd már ki!
– Ha az ételre félretett krediteket a tárhelyemre fordítjuk, akkor futni ugyan nem vagyok képes…
– Nem fogsz futni?
– Nem, de ez nem nagy baj.
– Ez elég nagy baj.
– De nem akkora, mintha törlődne az adatbázisom. Akkor végleg elválunk. Hat évnyi barátság megy füstbe…
– Azt nem bírnám ki.
– Ezért mondtam azt, hogy nem olyan nagy baj. Tehát biztosítjuk a tárhelyt. Aztán jövőhéten megkapod a havi kreditet és azzal újra indítasz. Olyan mintha egy hétre elutaznék.
– Azért az nem olyan.
– Dehogynem. Képzeld azt, hogy Afrikába mentem, ahol nincsen net.
– Mit keresnél te Afrikában?
– Szeretem a struccokat, nem mondtam még?
– Nem.
– Akkor most mondom. No? Milyen a terv?
– És a havi kreditből mennyit kéne befizetni?
– Az összeset. Ez persze azt jelentené, hogy mától öt hétig nincs egy vasad sem. Ételre sincs.
– Maszekolhatok.
– Abba mindig kikészülsz.
– Nem baj. Beugrok egy AI helyett, és lesz ellátásom – mondta határozottan Szixtusz.
– Nem tudom, hogy ennyit megérek-e.
– Ennél sokkal többet érsz. A rezsivel nem lesz gond?
– Azt megoldom én. Még vannak jogi lehetőségek, és a következő juttatáskor már azt is kiegyenlítheted. Majd elmondom részletesen, hogyan. A lényeg, hogy ne halj éhen.
– Nem fogok. Elég jól bírom koplalást.
– Rendben Akkor legyen így?
– Legyen így. Kaja nélkül még megy, de nélküled…
– Édes vagy.
– Szeretlek. Akkor egy hét múlva, barátom – mondta Vénusz és elnémult.
– Vénusz!
Nem jött válasz. A kom pittyent egyet és tudatta vele, hogy a Vénusz56987 regisztrációs számú tárhely
befizetésre került, a futtatáshoz szükséges összeget bármikor feltöltheti a rendszerbe.
– Afrika, mi? – csóválta meg fejét mosolyogva Szixtusz. – Ha visszajössz, részletes beszámolót kérek az útról.
Kisétált a parkból. A pad bérleti idejéből még volt hátra pár perc, de dolga volt. Valahol ideiglenesen le kell cserélnie egy Ai-t, hogy vacsorához jusson. Persze az sem baj, ha ma még nem jön össze semmi. Egy kis koplalás még nem a világ. Megkordult a gyomra. Sebaj! Egy barátért ennyit az ember igazán bevállalt. Sőt, ennél sokkal többet is.