Az igazság mindig kiderül!
A sír megdöbbentő volt. Érintetlen, tiszta, mintha az idő egyszerűen kihagyta volna a szórásból.
– Istenem, a király – suttogta a régész.
– Nézze, teljesen mumifikálódott. Látszanak a vonásai. Hétszáz éve történt, és úgy néz ki, mintha tegnap tették volna be ide – hajolt a fekvő alak fölé az asszisztens.
– Azt hiszem, hogy ezzel átírjuk a történelemkönyveket.
– Megnézhetem? – mutatott az összekulcsolt kézre az asszisztens. Egy rongydarab csücske kandikált ki a páncélkesztyű ujjai közül.
– Vigyázzon! El ne tépje! De magáé a megtiszteltetés, hiszen maga találta meg.
Az asszisztens vigyázott. Óvatosan csomagolta ki a rongyot. Pár szó volt ráírva latinul.
– Latin.
– Fordítsa le!
– Én tettem. Aláírás: Margit.
X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Légy Közösségi Olvasó!