A DÍLER
(sikátor, középkorú FÉRFI közeledik, a félhomályban egy gyanús alak, a DÍLER várakozik)
FÉRFI (tétován): Helló! Izé… helló!
DÍLER: Mizu? Eltévedt?
FÉRFI: Nem tudom, hogy jó helyen járok-e.
DÍLER: Ha kedveli a sötét sikátorokat, akkor mindenképpen. Szolgálhatok valamivel?
FÉRFI: (suttogva) Anyag kéne. Maga árul ilyesmit?
DÍLER: Mire gondolt?
FÉRFI: (tétován) Nem tudom pontosan… Valami anyagra. Á, hagyjuk, én nem szoktam ilyesmit… (megfordul)
DÍLER: Zsenília?
FÉRFI: (visszafordul) Az üt?
DÍLER: Ha ráhúzom a kezemre, akkor igen.
FÉRFI: És még mi van?
DÍLER: Mi kell?
FÉRFI: Valami keményebb.
DÍLER: (méregeti a férfit) Magának lesz?
FÉRFI: Nekem. Mert?
DÍLER: Semmi. Csak mert magának azért nem javasolnék molinót. Mert az tényleg kemény. Azt nem bírja mindenki.
FÉRFI: Akkor… (elbizonytalanodik) Maga szerint…?
DÍLER: Figyeljen! Maximum krepp, de inkább valami ripses kord.
FÉRFI: Azt nem ismerem.
DÍLER: Az olyan, mint a cheviot, vagy a donegal. Kemény, de azért nem szedi le a bőrét, viszont simán beáll tőle.
FÉRFI: (tétován) De azért kemény?
DÍLER: Uram, megkérdezhetem, hogy minek akar keménykedni? Mármint, ugye tudja, hogy ami kemény, az még nem jelenti azt, hogy erős is? Érti? Ne akarjon felvágni, mert abból nem sül ki semmi jó. Higgye el nekem. Volt már ügyfelem aki, miliumot kért, aztán ott sírt az utcán. Sírt. Miliumban! Tele fémszállal, kemény fazon, aztán meg jön a hüppögés. Érti? Nem érti. Elmondom. Én azt javasolom, hogy olyan anyagot vigyen, ami magához illik. Az tiszta élvezet. Abban van az öröm. Ha túl kemény a cucc, akkor az magának sem lesz jó. Ahhoz ember kell.
FÉRFI: Maga nem ismer engem.
DÍLER: Hát azért így ránézésre maga inkább cloqué mint falusch.
FÉRFI: Nem akarok puhány lenni. A haverok…
DÍLER: A haverok le vannak ejtve. Higgyen nekem, senkit sem érdekelnek a haverok, amikor anyagot vesz. Egyébként lefogadom, hogy a fele ide jár hozzám és titokban végszámra viszi a lamét. Na, egyébként a lamé pont ilyen. Fémszál meg minden, de attól még selyem. Érti már? Csak látszatra kemény a legtöbb cucc. Ne vicceljen már velem. Maga egy tipikus georgette.
FÉRFI: Georgette? Azt nem túl lányos?
DÍLER: Lányos? Istenem, szakadjunk már el ettől! A georgette izgalmas, puha, elegáns. És egyenetlen. Az ember azt hinné, hogy gyűrött, de nem az, csak megbolondítja az érzékeket. Ez lányos magának? Ez inkább kifinomult, stílusos. Figyeljen ide! Én itt nem sima anyagot árulok. Ha az kell, akkor menjen szépen be egy boltba és vegyen polárt. Szintetikus szar az egész. Na, attól aztán tényleg falnak megy, azt garantálom. De ha minőséget akar, akkor ne nyafogjon itt nekem, hogy „jaj nem elég macsó a georgett”… várjon! Megvan! Magának papillon kell.
FÉRFI: (csodálkozva) Tényleg?
DÍLER: De bizony ám! Van benne gyapjú, de szintetikus cucc is, hogy kemény legyen az úrnak, és eközben szenzációsan kifinomult. Figyeljen ide, eldobja az agyát: enyhén bordás. Na?
FÉRFI: Ez tetszik.
DÍLER: Tetszik? Tetszik?! Kétszer annyi láncfonalból készült, mint amennyi vetülékfonal van benne. Kétszer annyi! És a vetülékfonalak…
FÉRFI: Na, mi van velük?
DÍLER: (legyint) Áh, valójában nem is magának való. Hagyjuk!
FÉRFI: Hé! Ne csinálja már! Mi van a vetülékfonalakkal?
DÍLER: Vegyen inkább seersucker-t selyemből. Olcsón adom.
FÉRFI: Mi van a vetülékfonalakkal?
DÍLER (közelebb hajol): A vetülékfonalakkal? Velük az van, hogy lazábban vannak megcsavarva és vastagabbak. Ez adja ki a struktúrát. Ez van velük.
FÉRFI: Izzadni kezdtem.
DÍLER: Azt meghiszem. Na? Mi kell? PVC vagy…
FÉRFI: Papillon! Egy vég!
DÍLER: De nem veszem vissza és nincs számla. Anyagot csak saját felelősségre vihet el. Ha számla kell, akkor menjen szépen el egy lakberendezési áruházba. Ott adnak számlát. Meg triacetátot. Semmire sem jó, és rosszul érzi majd magát, de legalább nem gyűrődik.
FÉRFI: Nem! Papillon kell. Mennyi lesz?
DÍLER: Egy vég?
FÉRFI: Egy vég. És ha bejött, akkor majd viszek georgette-t is.
DÍLER: Be fog jönni. (átadja az árut)
FÉRFI: (fizet, távozni készül) Ja, és egyébként füve van?
DÍLER: Van. Milyen kell? Van természetes fű, pázsit, sima kerti fű, sportgyep…
*
1969 május 11-én alakult meg a Monty Python. A tagok: Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones, and Michael Palin